Szinte észrevétlen (líra), Gondolatok

Csurdu Szinte észrevétlen

Ami átölel,
Ami körbevesz,
Lehet egy jelenség,
Lehet több jelenség,
Úgy von be magával,
Mint ahogy a szellő jön,
Simogat a tájban. 

 

Szórakoztatóak lehetnek a futball világbajnokság képbejátszásai. Az egyik sötét bőrű futballistának tágra nyílt a szeme, tátva maradt a szája a gól láttán, mulatságos, szinte gyerekes arcot vágott, az én képem is felderült tőle, sőt akkor is, ha eszembe jut. Csodálkozott, valószínű korábban még sosem  látott olyat, amit akkor megtapasztalt. – A valóság is lehet szórakoztató.

Az oroszok futball válogatottja a spanyolok ellen 1:1-es döntetlent játszott, majd tizenegyesekkel sikerült győzniük. A papírforma szerint a spanyolok jobb játékosok, mégsem tudták „megmutatni”. – Vajon, Oroszország meddig  jut tovább?

Az első néhány percben a horvátok és a dánok is pontot szereztek, szinte szikrázott a levegő a két futballcsapat között. Majd megnyugodtak a kedélyek, és passzolgatós, rendes menetben folytatódott a játék, de azért egy-egy jó helyzetet kiharcoltak maguknak a csapatok. A horvátok győztek tizenegyesekkel.

Ki hogyan él meg egy-egy kellemetlen helyzetet? Személyfüggő. Én bizony fittyet hánytam volna az anyaszomorítóra, és úgy ráztam volna a rongyot, hetvenkedtem volna, amire még sosem volt példa – mondta egy tehetséges fiatal nő, aki képes visszavágni bármilyen helyzetben. – Vajon, élete végéig megmarad benne ez a  helytállás, marad gyors eszű, rögtön kapcsol és jó megoldást talál a helyzetekre, szerencsésen visszavág, nem sérül?

Nemigen tudok mit kezdeni a rejtett, a bújtatott bejegyzéssel a Facebook-on (vagy egyéb helyen)... Vagy vállaljuk, amit teszünk, vagy ne tegyünk semmit...

A jó kívánság visszajár a jóval…

Az utcán járva, az esti fényben  az árnyékok megsokasodnak, megnyúlnak.

Amikor nem akarok kizökkenni valamiből és mégis ez történik, szinte belehergelem magam a hülyeségbe, csak azért, mert hagytam magam…