Shogun

„James Clavell, (1921-1994) eredeti nevén Charles Edmund Dumaresq Clavell brit-amerikai író, forgatókönyvíró, rendező. Leginkább az ázsiai regénysorozatáról és a belőle készült tévéadaptációkról ismert.”

Ausztráliában született és Svájcban halt meg. 


Clavell fantasy regénye a XVI. századi japán társadalmat olyan sötétnek ábrázolja, hogy az ember viszolyog az olvasottaktól, meg a filmben látottaktól is.

Az urak döntenek életről-halálról. Japán népe mégis sokasodik, nem veszteség az emberélet.
„John Blackthorne egy európai kereskedő hajó navigátora. Egy alkalommal hajója útja délkelet-Ázsia partjai felé veszi az irányt. Ám, amikor hajóra száll, a férfi még nem is sejti, hogy ez az utazás egész további élete szempontjából meghatározó lesz. Japán partjaitól nem messze ugyanis rettenetes viharba keverednek, amelynek kimenetele nem kétséges: Blackthorne hajója” küzd a természettel, A filmben a hajó épen megmarad, az emberek pedig japán fogságba kerülnek.

Az egész 16. századon át dúló polgárháborúk utolsó felvonása zajlik: a kisebb-nagyobb szamurájseregekkel rendelkező főurak, a daimjó-k a végső, nagy csatára készülnek, hogy egyszer s mindenkorra eldőljön, ki,  melyik család birtokolja majd évszázadokon át a sóguni címet, ki lesz a szamurájok, az egész ország teljhatalmú ura. 

Cselvetések, árulások, orgyilkosságok feszültséggel teli, ismeretlen világába csöppen a tucatnyi protestáns európai – és talán még a „vad” japánoknál is nagyobb veszély leselkedik rájuk a katolikus portugálok és spanyolok képében. Ezek ugyanis már több mint ötven esztendeje jelen vannak a japán kikötővárosokban, s nemcsak vallási, hanem kereskedelmi monopóliumukat is féltik az „eretnek kalózoktól”, ahogy Blackthorne-t és társait nevezik. 

Mi lesz a sorsa az Erasmus hajósainak, miféle rafinált eszközökkel és módszerekkel küzdenek egymás és sokszor az európaiak ellen is a japán hadvezérek, hogyan kell japán módra íjjal célba lőni, a teát szertartásos módon megfőzni és felszolgálni, harakirit elkövetni, hogyan támadnak a nindzsák...? Mindezt láthatjuk a filmben, (Shogun) 


Legtöbbet azonban mégis egy rendkívüli formátumú, zseniális japán hadvezérről és politikusról tudunk meg – s egy nem kevésbé rendkívüli európairól, akiből a szamuráj lett."

- Hogyan képes egy angol, hajós kormányos Japánban élni 1600-ban? Szükség van rá, a tudására. 

Hogyan töri meg, kényszeríti engedelmességre a japán szamuráj az angol kormányost? Az emberei életét veszélyezteti, megölik őket egyenként mindaddig, míg nem engedelmeskedik.

japánul Anjin = kormányos

Az első részben: Rodrigues a spanyol kormányos Toranaga nagyúr kérésére elmegy Anjin-ért, de amint a hajó viharba kerül, el akarja veszejteni, az angol (Anjin) azonban túlélő. A sors fintora pedig az, hogy a nagy szélvihar miatt Rodrigues esik a tengerbe, és az angol konmányos ugrik utána, hogy megmentse az életét. – Barátság szövődik a két ember között, habár „ellenségek”. (Film: Shogun)

Egy japán fehér várban, Ishido nagyúr rezidenciáján találkozik Anjin (a kormányos) Toranaga nagyúrral, az ellenséggel, a katolikus szerzetessel, Mariko-val, a japán tolmács nővel. Ebből a rövid beszélgetésből is kitűnik, csak arról beszélhet és akkor, amire és amikor felszólítják-megszólítják. Ishido nagyúr megjelenése feszültséget gerjeszt. Véleménye szerint az angol kalóz, meg kell kapnia a méltó büntetést. Toranaga letartóztatja a kormányost. A börtön olyan, mint egy rácsos akol, ahol csak állatokat tarthatnának, pedig itt félmeztelen embereket zsúfoltak össze benne, akik a kivégzésre várnak. Vannak tolvajok, akik elveszik a másik ember ennivalóját, de összefogással ártalmatlanná tehetik őket. Anjin itt találkozik egy ferences szerzetessel, aki japánul tanítja mindaddig, míg ki nem szólítják az angol kormányost. A szerzetes arra gondolt, hogy a kivégzik az angolt is.

Az első részben: Toranaga arca sziklakeménységről árulkodik, míg Ishidoé ármányról, álnokságról. Ishido erősen hatalomvágyó, még az angol sorsába is beleszól, de Toranaga tudja kezelni őt is meg Anjin-nal is határozottan, egyértelműen közli, hogy mit tehet és mit nem. Nem kell mindent tudnia és értenie, csak arra válaszoljon, amit kérdez tőle.

A második részben Toranaga, Anjin (angol kormányos) és Mariko egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Rodrigues (spanyol kormányos) hálából megmenti az angol életét. Anjin többször is kimenekíti Toranagát Ishido nagyúr kelepcéjéből. Anjin beleszeret Mariko-ba, de a nő férjes asszony. Anjin-t Jabu nagyúr is meg akarja nyerni magának. Az angol kormányos japánul tanul Mariko-tól.

Toranaga nagyúr Mariko „vadász” természetét egy sólyoméhoz, Anjin-ét pedig egy héjáéhoz hasonlítja.

- Az angol elveszítette életkedvét a szerelme halála után. Toranaga, a japán nagyúr nem Black kezébe adja a levelet, hanem a földre dobja. – Tegyen úgy, mintha élne! – mondja neki. 

Ismertem már a Shogun című filmet, több feldolgozásban is, de most újra megnéztem a sorozatot. Egy angol hajós navigátor, kormányos küzdelmei a japánok világában, kultúrájában. Miért kezdtem el olvasni ezt a történetet, ezt a fantasy regényt, A  sógunt? Kíváncsi voltam több részletre: - A párbeszédeket a könyvből vették-e? - Hogyan alkalmazkodik az európai Anjin,hajós, navigátor, „kalauz” az ázsiai körülményekhez? - Milyenek a japánok 1600-ban, az író fantáziája nyomán? - Karakterképek? Élethelyzetek? - Mit sugall a könyv?  

A film címe: Shogun, a könyvé pedig A sógun...

 

Hozzászólás

"Toranaga, hogy megmentse Anjint börtönbe veti, majd a veszély elmúltával kihozatja onnan. A férfi a börtönben találkozik Domingo atyával, egy francia szerzetessel, aki japánul tanítja, és felfedi neki a jezsuiták nagy titkát a fekete hajóról, mely a világ legnagyobb hajója, és minden évben kincsekkel megrakodva indul Európába. Agin a börtönből szabadulva mindent elmond Toranagának, így az élete veszélybe kerül.
 

Toranaga nagyúr Anjin segítségével csellel kijut Ishido nagyúr oszakai várából, de a kikötőben kalózok állják útját. Csak úgy sikerül áttörnie rajtuk, hogy egyezséget köt a szomszédban horgonyzó jezsuitákkal. A fekete hajó kapitánya az angol kormányost kéri, de neki Rodriguez segítségével sikerülni megmenekülni a hajóról. Anjinnak hat hónap alatt kell megtanulnia japánul.

Anjin egyre jobban beilleszkedik a japán társadalomba. Teljességgel Toranaga úr bizalmát élvezi, sőt mikor a földrengés alatt megmenti Toranaga életét, kinevezik szamurájnak. Egyre nő az országban a belső feszültség. Az egyetlen megoldást az jelentené, ha a császár kinevezne egy legfőbb hadvezért, a Shogunt, aki hatalmával az egész országot összetartaná. Toranaga arra számít, hogy őt nevezik ki.

 

Anjin képtelen elfogadni, hogy nem szeretheti Maiko-t. Megkéri Toranagát, hogy válassza el a lányt a férjétől, és adja hozzá feleségül, de Toranaga felháborodik az ötleten. Közben az országban kirobbanóban van a háború. Anjin úgy akarja segíteni Toranagát, hogy hajójával és szamurájaival megtámadja a fekete hajót, és térdre kényszeríti a jezsuitákat."

-

csurdu - Balogh Márta