Sóhaj (líra), gondolatok

Csurdu: Sóhaj

Várja még, legyen perce mohos!

Szárnyát csapdossa, fénybe omol.

Odaér akkor is, fényesen ragyog.

Óhajos sóhajjal szívéhez hajol.

 

Kinek mit jelent a Nemzeti Múzeum? Számomra legalább olyan, mint egy csodás templom, ahol áhítat fog el, vagy egy szépséges királyi palota, ahol minden értéket hordoz és drága kincs, vagy az Országházat és még számtalan örökséget említhetnék, többek között a budai Várat, mint Világörökséget.

A fenséges Nemzeti Múzeum márványlépcsőjén lépkedtünk és a márvány lépcsőkorlátra támaszkodtunk. Bármennyire hideg lehet egy márványkő, mégis melengető érzéssel simogattuk a kezünkkel.

„Az Országházban két méter felett az arany színű dolgok valódi aranyból vannak. Lenyűgözött, hogy egy jól nyújtható fém és ez ügyes mester mire képes. Az ajtók sem valamelyik barkácsáruház kínálatából vannak, értő asztalosok készítették értékes fából. Annak idején a fenyő szemét fának számított, esetleg zsaluzni használták. Most meg már fenyő bútorok vannak.... Az egész épületből sugárzik a tartósság, a nemes anyagok is ezért vannak. A jövő századoknak építették, ezért nem lehet könnyű szerkezetes gyors munka. Ráadásul a kontinens legnagyobb Országháza...”(B. T.)

Miért nem ment fejjel a falnak? Volt benne fegyelem és türelem. Mint mindent, a fegyelmet és a türelmet is tanuljuk.

Múzeumkert

"A múzeum környékének esztétikus kialakítására tervezték meg a múzeumkertet. 1852-ben Wagner János tervei alapján épült fel a múzeum hátsó homlokzatával szembenéző kerti ház. Magának a kertnek a terveit Petz Ádám készítette, 1855-ben el is ültették az első csemetét. A kert 1879-ben nyerte el végleges formáját. A szükséges anyagiak összegyűjtésére koncerteket rendeztek, melyek előadóművészei (karnagyai) között Liszt Ferenc és Erkel Ferenc is szerepelt. A múzeumkertben az elmúlt másfélszáz évben számos irodalmi és történelmi személyiségnek állítottak emléket. Elsőként, 1860-ban Berzsenyi Dániel szobra került a kertbe, majd 1881-ben Kazinczy Ferencé, mindkettő Vay Miklós alkotása. A kertben található még Kisfaludy Károly és Kisfaludy Sándor, a természettudós Herman Ottó, az 1848-49-es szabadságharc két idegen katonai vezetője, Alessandro Monti és Jozef Wysocky, valamint Giuseppe Garibaldi szobra. A legjelentősebb emlékmű, Arany János három és fél méteres ülőszobra (Toldi Miklós és Piroska; főbb műveinek szereplői mellékalakjaival, Strobl Alajos alkotása) 1893 óta díszíti a múzeumkertet; - 2017. szeptember 7-én restaurálás céljából elszállították a szoborcsoportot, s a tervek szerint 2018 elején kerül vissza megújult állapotában. - Említésre méltó még a lépcsőtől balra található márványoszlop, amely a római Forum Romanumról származik. 1890. március 15-én Petőfi-emléktáblát avattak a lépcső jobb oldali mellvédjén. Széchényi Ferenc szobrát 1902-ben állították fel, Istók János alkotása. A kertben tölgyfák, gesztenyefák, fenyőfák és páfrányfenyők is találhatóak." (NET)

-

csurdu - Balogh Márta

Magyar Nemzeti Múzeum

"A múzeum új, önálló épületének felállítására az 1832–36-os országgyűlés ajánlotta meg a szükséges összeget. Tervezésével a magyarországi klasszicista építészet jelentős alakját, Pollack Mihályt bízták meg. Az építkezés 1837 és 1847 között folyt. A homlokzat timpanonjának kompozícióját Ludwig Schaller(1804–1865) müncheni szobrász dolgozta ki. Magukat a szobordíszeket az ebben az időszakban Milánóból átmenetileg Pestre költözött Rafael Monti olasz szobrász faragta ki, ezért a művet általában neki tulajdonítják. - Középen Pannónia nőalakja trónol, kezében egy-egy babérkoszorúval, melyet jobbról a tudomány és művészet, balról a történelem és a hírnév megszemélyesítőjének nyújt át. A jobb sarokban lévő alak a Dunát, a bal sarokban lévő a Drávát szimbolizálja. A múzeum főlépcsőházának falait és mennyezetét 1875 óta Lotz Károly és Than Mór allegorikus freskói díszítik."

-

csurdu - Balogh Márta