Sírom sírja (líra), gondolatok

Csurdu: Sírom sírja

A sírom sírját látom.

Egy szál gyertya ég rajta.

Magamnak gyújtottam.

 

Ha eljutok odáig, hogy működik az, ami nem működött, bármennyire jó érzés a megkönnyebbülés, de a fáradság sem múlik el. – Miért nem működnek a gépek már az indításkor, miért kell próbálgatni, szervizbe vinni? Lehetne úgy eladni, hogy ki is próbálnák, amit megveszünk, és biztosan otthon is megfelelően működne.

Mi történt? Egészen elfáradt az ügyintézésbe, a vásárlásba, nem is akart elmenni még a klubba sem, de összeszedte magát, hogy meghallgathassa a többieket. Jól tette, mert élmény volt találkozni a kollégákkal.

Vajon, mi kell ahhoz, hogy egy könyv inspirálóan hasson? Az érintések, hogy mind érzelmileg, mind eszmeileg megérintsen.

Aki nem tudja túltenni magát az író személyén, előítéletei vannak, az nem fogja elolvasni a könyveit. Miért sajnos ez? Mert a művek lehetnek jók akkor is, ha a személyt nem ismerjük el.

 

Sírom sírja

Sírom sírja,,,

J. K.:  Márti - ezt nem tudom "tetszikelni" - nem azért mert rossz amit írtál - a hangulata / a hangulatod nem tetszik.

J. K. :De lehet hogy én rosszul értem az írásodat ...

Csurdu Balogh Márta: Tökéletesen igazad van, ez egy fájdalmas élmény, de időnként szembesülnöm kell az igazsággal.  Az abszurditás feloldja a gondolatot.  (Nem biztos, hogy igazam van.)

-

csurdu - Balogh Márta