Sírni is engedjetek! (líra), gondolatok

Csurdu:Sírni is engedjetek!

Nem sírok most, csak álmodom.

A nagy fiúról álmodom,

Hogy nagy leszek, ha megnövök,

Hogy mindenkivel kijövök.

Nem sírok, csak befelé,

Csak ordítozom kifelé.

Fiú vagyok, nem kislány.

Csak a lányok sírhatnak?

Mire való dolog az –

Befelé nyelni könnyeket,

Megmérgezni szíveket,

Álszent módon hitegetni,

Erős embert fitogtatni,

Érzelmeket elfojtani?

Sírni akarok, sírni is engedjetek!

Ha nem tudom, hogy ki vagyok,

Miért vagyok, ha nem vagyok?

 

Ha valaki csak a magyar szó rövidített változatát ismeri, az hogyan olvas választékos magyar nyelvű irodalmat? Nemcsak erről van szó, hanem arról is, hogy ez tetszik neki, és az olyan szavakra, mint a „… gyászfátyolon a csillagok / csillogdálnak gyémántosan” már nem is nyitott az elméje, elmarad a szóélmény, az érzelmek zenéje. –  Bár ne lenne igazam!

Akinek a szívében gyász van, annak a szemén, az arcán is látszik. Lehet a gyászt mímelni, de az érzés az, ami gondolkodásra késztet. A történelem éppen arra tanít minket, hogy a tettek mivé értek, és mi az, amit megőrzünk örökké.

Nem azért mondom, hogy mindenki „gyötrődjön” valamiért-valakiért, de illúzió azt hinni, hogy értékek, jó kapcsolatok úgy születhetnek, hogy nem teszünk érte semmit vagy teszünk valamit, amit nem fontoltunk meg.

Azt is mondhatom, hogy az első benyomás egy-egy fotóról nem biztos, hogy azt a gondolatot sugallja, amit mi megfogalmazunk, Bármennyire tapasztaltak, bennfentesek vagyunk, a belátás, az elmélyülés, az elemzés sosem árt.

Amelyik szülő, nagyszülő nem képes felelősen viselkedni, ott a gyerek sem tanulhatja meg, hogy mit lehet és mit nem. A gyerekre szállhat mindaz, amit a szülő vét.

Ha csak a rövidített szót

Ha valaki csak a rövidített szót ismeri, nem tudja a teljes fogalmat, bármi megtörténhet...

 

Hogyan találja meg a szót a szótárban? Arról meg nem is beszélve, meg arról sem, hogy a "sehová" rohanunk.

-

csurdu - Balogh Márta