Pünkösd

"A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. A Szentlélek az Atya és a Fiú 

kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek (görögül pneuma, latinul Spiritus Sanctus) ezen a napon áradt kiJézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára:

„ Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen,

hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valamilyen lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.


– Apostolok cselekedetei 2. fejezet, Károlyi-biblia

A pünkösd a sínai szövetség ünnepe volt a zsidóknál Krisztus korában. Akkor a jelei a szélzúgás és tűz volt, Isten jelenlétének, a kegyelem kiáradásának jelei. Az Újszövetség előjeleit a próféták mondták ki az Ószövetségben, Krisztus születése előtt: "Új szövetséget kötök veletek...akkor majd...új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek...Az én Lelkemet oltom belétek..."(Ez. 36,25-27; 11,19; Jer. 31,31k). Keresztelő János is jövendölt a Szentlélekről: "Jézus majd Szentlélekkel és tűzzel fog benneteket megkeresztelni" (Máté 3,11) Jézus Keresztelő Jánosnál keresztelkedett meg, és rögtön utána galamb formájában a Szentlélek leszállt Jézusra. Ezért a a katolikus ikonográfiában a Szentlélek jele a galamb. A katolikus pünkösdi ünnep tárgya a húsvéti misztérium beteljesedése: a Szentlélek eljövetele, ajándékainak kiáradása, az új törvény és az Egyház születésnapja. 1956-ig vigíliája, 1969-ig oktávája is volt, a húsvéti idő a pünkösdöt követő szombattal ért véget. 1969-től pünkösd hétfője már az évközi időhöz tartozik. A pünkösd hétfő Magyarországon munkaszüneti nap." (NET)

 

Jézus feltámadása után negyven napon át megmutatta az apostoloknak, hogy Ő él, és beszélt Isten országa dolgairól.

"Amikor együtt volt velük, megparancsolta nekik: Ne távozzatok el Jeruzsálemből, hanem várjátok meg az Atya ígéretét, amelyről hallottátok tőlem, hogy János vízzel keresztelt (bemerített),
ti pedig nemsokára Szent Szellemmel kereszteltettek meg. (...) Erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szent Szellem, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt egészen a Föld végső határáig." (ApCsel 1:4-5; 8)

 

"Lángnyelvek a mennyországból: A Biblia szerint a pünkösd nem más, mint a feltámadást követő ötvenedik nap, a harmadik isteni személy, a Szentlélek eljövetelének napja, akit tíz nappal korábban a dicsőségesen mennybe menő Jézus küld el az emberiségnek."

 

 

 

 

Hozzászólás

Izing Klára: Az ispilángi rózsától a pünkösdi királynőig

"A pünkösd még a kereszténység előtti időkben rózsaünnep, virágünnep volt: a vallástörténészek szerint eredete a római Flóra istennő kultuszára vezethető vissza. Akkoriban még floraliának hívták ezt a napot, amikor a fiatalok fejükön rózsakoszorúval vonultak fel. Virágfüzéreket akasztottak egy nagy fa ágaira is, ez volt később az ismert májusfa ókori hőse.

Magyar Diána vallástörténész, a Nők Lapja Ezotéria állandó szerzője szerint májusfát a magyar vidékeken is állítottak a legények annak a lánynak a kapuja előtt, akinek udvarolni akartak. Ma már kevesen tudják, hogy ez a fa valójában a világoszlop, a mesében is szereplő tetejetlen fa, melynek ágai a csillagokig nyújtózkodnak, gyökerei az alvilágba érnek. A világfa, azaz, a májusfa táplálja és tartja fenn az univerzumot – így a pünkösd egyben a világ megmaradásának örömünnepe is.

"Magyar Diána vallástörténész, a Nők Lapja Ezotéria állandó szerzője szerint májusfát a magyar vidékeken is állítottak a legények annak a lánynak a kapuja előtt, akinek udvarolni akartak. Ma már kevesen tudják, hogy ez a fa valójában a világoszlop, a mesében is szereplő tetejetlen fa, melynek ágai a csillagokig nyújtózkodnak, gyökerei az alvilágba érnek. A világfa, azaz, a májusfa táplálja és tartja fenn az univerzumot – így a pünkösd egyben a világ megmaradásának örömünnepe is."

Lángnyelvek a mennyországból: A Biblia szerint a pünkösd nem más, mint a feltámadást követő ötvenedik nap, a harmadik isteni személy, a Szentlélek eljövetelének napja, akit tíz nappal korábban a dicsőségesen mennybe menő Jézus küld el az emberiségnek.

Mire utalnak a lángok? Arra, hogy a pünkösd tűzünnep, a közelgő nyári napfordulót is köszöntjük vele.

Miért rövid a pünkösdi királyság? A versenyeken győztes legény lehetett „király” – A lányoknál pedig a legfiatalabb kislány lett a királynő. A király és a királynő csak egy évig élvezhette királyságának előnyeit, a kedvezményeket, ajándékokat"… A király és a királynő egyéves uralma az élet-halál örök ciklikus körforgását jelképezi, és arra figyelmeztet: a halálból élet, az életből halál keletkezik, és nincs megállás ebben a végtelen áramlásban." (Izing Klára: Az ispilángi rózyától a pünkösdi királynőig, cikk = Nők Lapja 19. szám)

-

csurdu - Balogh Márta