Október 23. Nemzeti Ünnep

 A CIA egyik munkatársa éppen az 1956-os forradalom kitörése idején érkezik Budapestre. Találkozik a forradalom vezetőivel. Arra kéri a vezetőket, hogy halasszák el a forradalmat, még egy évre vagy 18 hónapra…

Az ügynököt az utcán pillanatok alatt elkapják, bebörtönzik, vallatják, de csak akkor szólal meg, amikor azt látja, hogy az egyik ismerősét, az angol származású nőt kínozzák, akit a forradalom vezetői között látott. Meg akarja védeni, csak azért beszél, mégpedig úgy, hogy éppen az ellenkezőjét mondja annak, mint amivel megbízták. A CIA megszervezte, hogy kiengedjék a börtönből, de nem tudott kimaradni a forradalmi napokból, (okt. 23-nov.4.) Budapest utcáin harcok folytak. A börtönből is kiszabadították a foglyokat, többen elestek a harc közben, a büntetésvégrehajtókat pedig kivégezték a forradalmárok. Budapest lángokban állt. Megérkeztek az orosz tankok. A forradalmárok fehér zászlóval próbálták kikerülni a tankokat, de lelőtték a zászlóvivőt. Nincs kegyelem. Nincs olyan erő, amellyel tankok ellen lehetne harcolni…

Személyes sors 1956-ban: egy fiatal, angol nő, hivatása szerint idegenvezető, aki a forradalmárokkal együtt harcol, beszél az életéről a CIA munkatársának. A férje magyar, Budapesten ismerkedtek meg. A férj a forradalom egyik vezetője volt, elfogták, a börtönben halt meg. A kislányukat elvették tőle, nem tudja, hogy most hol van. Az angol nő is börtönbe kerül, a CIA munkatársa is, de őt nemzetközi támogatással kiengedik, és az angol nőt pedig kórházba viteti. Mindent elkövet, hogy megtalálja az angol idegenvezető nő gyermekét, a kislányát, sikerül is rátalálnia és elviszi az édesanyjának. – Az áldozatos emberség szép példája ez.  (Cég: CIA története című film)

A történelemkönyveket "történészek" írják. (1956-nak voltak-vannak szemtanúi, akik elmondták-elmondják, hogy mit láttak.)

Szabadság, szerelem című film az 56-os forradalomról szól, amelynek egyik producere Andy Vajna, és rendezője pedig Goda Krisztina. Különös történet, benne van a teljes élet, a sport, a budapesti emberek életérzése és a végén pedig a küzdelem két fronton zajlik, mégpedig Budapesten és az Olimpián.

Kik voltak, mit láttak, hogyan élték túl az eseményeket azok, akik 1956-ban Budapesten éltek? Többen írtak visszaemlékezést, önvallomást... Fotók őrzik az eseményeket. Filmek születtek... Számtalan és sokféle dokumentum őrzi ennek az időszaknak az emlékét. Születtek irodalmi mélységű írások, amelyek terjedelmesek, hosszúak...

A nemzetközi háttér (röviden)

"A magyar kérdés nem a Különbizottság felállításáról szóló határozattal került először az ENSZ Közgyűlés napirendjére. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa amerikai, francia és brit kérésre már a forradalom alatt, 1956. október 28-án összeült a magyarországi helyzet megvitatására. Határozat elfogadására ebben a testületben nem volt esély, hiszen a Szovjetuniónak vétójoga volt. Ráadásul a Nagy Imre-vezette magyar kormány is úgy foglalt állást a kezdeményezésről, hogy az október 22-e utáni történések az ország belső joghatósága alá tartoznak, és határozottan tiltakozott az ellen, hogy Magyarország belügyeivel kapcsolatban bárminemű kérdés napirendre kerüljön a világszervezetben. Ez a szovjet nyomásra készült állásfoglalás abban a reményben is fogalmazódott, hogy sikerül vele eloszlatni a szovjet vezetés bizalmatlanságát, és így lehetővé válik az első szovjet beavatkozás után kialakult súlyos helyzet békés rendezése. November első napjaiban azonban nemcsak ez a nyilatkozat hátráltatta a magyar ügy súlyának megfelelő kezelését a világszervezetben, hanem a szuezi háború kitörése is, amelyben Nagy-Britannia és Franciaország közvetlenül érintett volt. A világszervezet és a nyugati hatalmak így figyelmen kívül hagyták a magyar kormány november 1-én tett semlegességi nyilatkozatát, majd az azt követő sürgető kéréseket a magyarországi helyzet érdemi megtárgyalására. A passzivitás legfőbb oka azonban az volt, hogy a nyugati hatalmak fölmérték, valójában sem politikai, sem katonai eszköz nem áll rendelkezésükre, amellyel útját állhatnák a térségben a szovjet szándékok érvényesítésének. Így tehetetlenül és tétlenül nézték a szovjet hadsereg Budapest elleni támadását.

A november 4-i második szovjet beavatkozás, a forradalom leverése és a törvényes magyar kormány elűzése új helyzetet teremtett az ENSZ-ben. A beavatkozás napján az Egyesült Államok és más tagállamok kezdeményezésére az ENSZ rendkívüli közgyűlésének napirendjére került a magyarországi szovjet beavatkozás. A szovjetek azt meg tudták akadályozni, hogy a Biztonsági Tanács határozatban ítélje el a beavatkozást, de azt már nem, hiszen erre a vétójoguk nem terjedt ki, hogy a kérdést a rendkívüli közgyűlés elé terjesszék. November első heteiben a közgyűlés többségi szavazással több határozatot is hozott, amelyben felszólították a szovjet kormányt, hogy szüntesse be a magyar lakosság elleni katonai akciókat és vonja vissza csapatait, állítsa helyre a magyar nép önrendelkezési jogát. A határozatok követelték a szabad választások megtartását, a deportálások leállítását, illetve az ENSZ megfigyelőinek beengedését az országba." (NET)

Csurdu Balogh Márta:

Hangok 

Ma éjjel a holnapért zúgsz,

 nem alszol el – hangolódsz.

Hangos a világ a léttől.

A hangok kihívnak téged.

A hangoktól vagy erősebb.

Ma éjjel a holnapért zúgsz,

 nem alszol el – hangolódsz.

 

Faludy György: 1956, te csillag

Másnap, szerdán reggel: por, ágyúszó

és szenvedés; mégis, mikor átvágtam

a Hősök terén, mosolyognom kellett,

mert nem állt szobor többé a csizmában; –

 

csütörtök: lázrózsák mindenki arcán.

Földváry már kedd este elesett

a Rókus előtt. Szemközt, az iskola

padlásán felfegyverzett gyerekek; –

 

péntek: még több vér, tankok a Ligetnél.

Az ütegek torkolattüzeit

nézem éjjel és borzongok: a szörnyű

szépség most nálunk is megszületik; –

 

hat nap: a kénezett arcú halottak

apró csokorral mellükön, a járdán

(Köztársaság tér) röplapok, szorongás,

szemem előtt kis, tétova szivárvány; –

 

ölelkezés az Írószövetségben:

csomagolnak és indulnak haza;

feltépett sínek, utcák és fölöttünk

a szabadság liliom-illata; –

 

ezerhétszázhárom, nyolcszáznegyvennyolc,

és ötvenhat: egyszer minden száz évben

talpra állunk kínzóink ellen. Bármi

következik, boldogság, hogy megértem; –

 

és újra péntek: a Dunánál állunk,

a nap áttör ködön, füstön. Talán

sikerül minden s az alkonyat bíbor

brokátja Zsuzska lenszőke haján;–

 

és szombat: hajnalban csupa reménység,

de estefelé: nyakunkon a kés.

A keleti szemhatár mögött mocskos

felhők, nyugatról álszent röfögés; –

 

mentünk a kétszázezerrel: nem bírok

újabb börtönt, s ha nem is jött velem:

Árpád óta bennem lakik az ország,

minden völgyét meg dombját ösmerem; –

 

a Bach-huszárok tankban tértek vissza:

eddig sem ápolt, s ha más föld takar,

mit számít az? és mit, hogy fiam majd

Dad-nek szólít és nem lesz már magyar?

 

Mit elvesztek, ötven vagy száz év múltán

az ifjúságtól mind visszakapom,

és otthon, a sötét előszobákban

kabátom még ott lóg a fogason –

 

ezerkilencszázötvenhat, nem emlék,

nem múlt vagy nékem, nem történelem,

de húsom-vérem, lényem egy darabja,

szívem, gerincem – kijöttél velem

 

az irgalmatlan mindenségbe, hol a

Semmi vize zubog a híd alatt

és korlát nincs sehol sem – életemnek

te adtál értelmet, vad álmokat

 

éjjelre és kedvet a szenvedéshez

s az örömhöz; te fogtál mindig kézen,

ha botladoztam; hányszor ihlettél meg,

s nem engedted, hogy kifulladjak vénen; –

 

ezerkilencszázötvenhat, te csillag,

oly könnyű volt a nehéz út veled!

Nagyon soká sütöttél ősz hajamra,

ragyogj, ragyogj, ragyogj sírom felett.

 

 

Marta Balogh Cxurdu

Je memoro de niaj martiroj

Al altaro de niaj martiroj

Florkronojn ni metas.

 

Al altaro de niaj martiroj

Oferon ni donas.

 

Al altaro de niaj martiroj

El vortoj cxenon ni faras.

 

Al altaro de niaj martiroj

Flamon sur flamon faras,

Nuntempo al gxi venu 

Nuntempo al gxi efiku ,

La flamo futuron atingu!

 

November 4. Rádió

AZ 1956 NOVEMBER 4-I UTOLSÓ RÁDIÓ-ÜZENETEK - 08.30 óra: "Itt a dunapentelei Nemzeti Bizottság Szabad Rádiója a 36 méteres rövidhullámon. A hitszegő megszállók megtámadták Budapestet és több más vidéki városunkat. Pécsett, Székesfehérváron, Dunaföldváron, Veszprémben áll a harc. A magyar honvédek egy emberként állnak ellent a betolakodóknak és az utolsó csepp vérükig kitartanak a magyar forradalom szent ügye mellett. Nemzetünk helyzete tragikus, de nem reménytelen. Légvédelmi tüzérségünket minden vonalon bevetették. A harc a betolakodók ellen mindenütt áll. Magyarok! Ne hagyjátok, hogy az orosz csapatok drága hazánkban mészároljanak! Vonuljatok fegyverbe és álljatok egy emberként a haza védelmének szent ügye mellé. Még folyik a harc, de győzni kell, mert ezt követeli minden becsületes magyar hazafi. Dunapentele helyőrsége az utolsó emberig kitart. Halál a szovjet megszállókra!"

12.23 óra: Egy ismeretlen magyar adó.
"Figyelem! Figyelem! Figyelem! Felhívás az ENSZ szervezetéhez!
Szovjet tankok százai támadják a magyar fővárost! Segítséget kérünk a magyar forradalomnak! Figyelem! Figyelem! Figyelem! Szovjet harckocsik támadják a magyar fővárost!
Kérünk segítséget az egész világtól! Figyelem! Figyelem! Figyelem!
Mindenkinek! Mindenkinek! Mindenkinek! Szovjet harckocsik támadják a magyar fővárost!
A világ segítségét kérjük!"

13.12 óra: "Figyelem! Figyelem! Figyelem! Felhívás az ENSZ szervezetéhez! Ma reggel fél három órakor az orosz csapatok általános támadást intéztek a magyar nép ellen. Kérjük az ENSZ szervezetét, hogy azonnal küldjön segítséget Magyarországnak! ENSZ-ellenőröket kérünk a Dunántúlra!
A világ becsületes millióihoz fordulunk: Segítsetek! Segítsetek!" (Független Szabad Magyar Adó)

13.03: Ismeretlen adó "... Újra és újra a világ lelkiismeretéhez fordulunk! A kultúrvilág nem nézheti tétlenül azt a borzalmas pusztulást és öldöklést....a világ szabad nemzeteihez! Fejtsetek ki minden erőt a szabadságharcunk megsegítésére! ...Az utolsó csepp vérünkig harcolunk. 
A magyarok istene velünk van."

13.51: Az utolsó magyar rádióállomás (olasz nyelven)
"Ma reggel 2 óra 30-kor szovjet katonák megtámadták a magyar nemzetet. Kérjük az ENSZ-t, hogy azonnal küldjenek fegyveres segítséget. Kérjük, segítsék azonnal a magyar népet fegyveres csapatokkal... Lehetséges, hogy rövidesen megszűnnek adásaink és nem hallhatják többé. Csak akkor hallgatunk el, ha megölnek bennünket.
Mi vagyunk az utolsó szabadon maradt rádióállomás. Ma reggel 3.30 órakor a szovjet csapatok általános támadást intéztek a magyar csapatok ellen. Nem tudjuk mikor gyilkolnak le bennünket!"

Noel Cowley katonai attasé 1956. november 5-én 14:46-kor kiadott táviratából:
„Nem kétséges, hogy a várost célzó mostani második támadással végleg beindult az orosz úthenger. Az ellenállási gócokat intenzív ágyúzással romhalmazzá lövik. A felkelők tartják az állásaikat, minden támadásnak igyekeznek ellenállni, és csak akkor adják fel, amikor a körülöttük lévő épületeket már darabjaikra lőtték. Ha volt valaha végsőkig tartó harc, akkor ez az; elkeseredetten küzdenek, de milyen esélyekkel?"

-

csurdu - Balogh Márta

Sík Sándor: Az Andocsi Máriához

Sík Sándor: Az Andocsi Máriához

Koldusboton, törött mankón

Jövünk búcsút járni,

Szűzmáriás magyaroknak

Kopott unokái.

Éjfél van a Duna táján.

Magyaroknak éjszakáján

Nincs más, ki virrasszon.

Baráttalan, testvértelen,

Hozzád ver a veszedelem,

Boldogságos Asszony!

Megcsúfolták, megpöködték

Ami bennük szép volt,

Kilencfelé hasogatták,

Ami rajtunk ép volt;

Tépett testünk megtapossák,

Ragadozók ragadozzák

Édes-kevesünket,

Koporsónkat faragdálják.

– Eléd sírjuk, magyar árvák,

A mi keserünket.

Idegenek megnevetik

Drága magyar szónkat,

Idegentől kéregetjük

Kenyerünket, sónkat.

Magyar kezek szántogatnak,

Régi rögön új uraknak,

Néped hegye-völgyén.

Más arat, hol mi vetettünk.

Jövevények, szolgák lettünk

Úr-apáink földjén.

Boldogasszony, ezer évig

Édesanyánk voltál,

Eleink, ha hozzád sírtak,

Hozzájuk hajoltál:

Száz ostorral ostorozzon,

Csak ez egyért, Boldogasszony,

A jó Krisztust kérd meg:

Négy-víz-parton, három-hegyen

Mindörökké magyar legyen

A máriásének.

(Magyar búcsújárók éneke 1920-ban.)

Közreadta: csurduwebmester

-

csurdu - Balogh Márta

1956-ban a követelések 16

1956-ban a követelések 16 pontja

"Több szövegváltozat is elterjedt, a pontok sorrendje is változó, valamint ismertek 10, 11, 14, 16 és 17 pontos változatok is. Ennek oka az volt, hogy a késő esti végleges formába öntés után már nem volt olyan kiadó, amelyik a másnapi megjelenést biztosítani tudta volna. Ezért diktálva, kézírással sokszorosítoták, stencilezve terjesztették.

A 16 pont a következő volt:

Vonják ki a szovjet csapatokat! (Ezt kiáltozták hozzá:"Ruszkik haza!")
Új, alulról kiinduló választások legyenek az MDP-ben (Magyar Dolgozók Pártja)! Válasszanak új KV-t (Központi Vezetőséget), hívják össze a pártkongresszust!
Nagy Imre alakítson kormányt, a sztálinista-rákosista bűnösöket váltsák le!
Nyilvános tárgyalást Farkas Mihály és társai ügyében! Vonják felelősségre Rákosit!
Általános, egyenlő, titkos választásokat, több pártot, új nemzetgyűlést, sztrájkjogot!
Vizsgálják fölül a magyar–szovjet, illetve a magyar-jugoszláv kapcsolatokat a kölcsönös be nem avatkozás jegyében!
Szakemberek bevonásával szervezzék át a gazdasági életet, a hazai adottságok és a nép létérdekei alapján!
Hozzák nyilvánosságra a külkereskedelmi szerződéseket (a magyar közvélemény nem tud semmiről), a jóvátétel tényleges adatait, adjanak tájékoztatást a magyar uránról! (az 1947. április 10-ei párizsi békében foglalt jóvátétel tízszeresét rabolták el!)
Vegyék teljes revízió alá az ipari normákat, vizsgálják ki a bérköveteléseket, állapítsák meg a munkás létminimumot!
Fektessék új alapokra a beszolgáltatás rendszerét, az egyénileg vállalkozók kapjanak a TSZCS-kkel egyenrangú támogatást!
Független bíróság vizsgálja felül az összes politikai gazdasági pert, bocsássák szabadon az ártatlanul elítélteket, szállítsák haza a SZU-ba (Szovjetunió) hurcolt foglyokat!
Teljes vélemény- és szólásszabadságot, szabad rádiót, MEFESZ újságot! Ismerhesse meg mindenki saját káderadatát!
Távolítsák el a Sztálin-szobrot! Helyére 1848–49-es emlékmű kerüljön!
Új, nemzeti jellegű címert! A katonáknak új, a magyar hagyományoknak megfelelő egyenruhát! Március 15. legyen nemzeti ünnep, október 6. nemzeti gyászünnep és tanítási szünet!
Szolidaritást a lengyel néppel!
Október 27-én üljön össze egy országos diákkonferencia, ahol megvitatják a követeléseket!

A pontok alapvetően ellentmondásosak. A gyűlés először a diákság helyzetén változtató követeléseket fogalmazott meg, majd az egyetemi autonómiát. Az idő haladtával egyre radikálisabb és egyre politikusabb pontok kerültek be, mint a beszolgáltatás rendszerének megszüntetése, MDP-kongresszus összehívása és Nagy elvtárs által alapítandó kormány. Végül a szovjet csapatok kivonása és a többpárti parlamentarizmus is belekerült. E pontok ezért teljesen alkalmatlanok programnak, feloldhatatlan belső ellentmondásokat tartalmaznak." (NET)

Csurdu Balogh Márta: A forradalomért (beszéd)

-

csurdu - Balogh Márta

A Szabadság, szerelem című

A Szabadság, szerelem című film a sporttal kezdődik, barátságos mérkőzést játszott Moszkvában a világhírű, magyar vízilabda csapat és kikapott. A bíró a magyarok ellen ítélkezett, a szovjetek javára, igazságtalan a vereség. A vízilabdás fiúk még harcosabban készülnek az olimpiára. – A budapesti egyetemisták szervezkedtek, a gyűlésükön megjelenik a szegedi egyetemisták küldöttsége is, akik szintén megfogalmazták követeléseiket, és végül megszületett a 16 pont. A tüntetés békésen indult, de nem oszlott szét a tömeg, a karhatalom közéjük lövetett, akkor elfajult a dolog, és a tüntetők fegyvereket szereztek, elfoglalták a rádiót, az utcák harctérré, csatatérré változtak. – Lírai rész a filmben két fiatal szerelme, az ő érzelmeiket még a forradalom sem tudta megtörni. A fiú a lányért még az olimpiát is képes lett volna kihagyni, de látszólag, véget ért a forradalom. A történet azonban tovább folytatódott, a szovjet tankok visszatértek a fővárosba, a forradalom elbukott. A szerelmes lány, a film egyik igazi hőse, börtönbe került. – Olimpiai bajnok lett a magyar vízilabda csapat. – Egy kis nemzetnek a sport, az olimpiai győzelem is elégtételt adhat.

 

"1956. Magyarország csupán egy kis csatlósállam a szovjet blokkban, de nagyhatalom is: vízilabda-válogatottja verhetetlen. A pólós srácok a vasfüggöny mögött is az élet császárainak érzik magukat; élvezik a sikert és a lányok rajongását, magabiztosak és összetartók. Eddig egyetlen egyszer veszítettek: 1955-ben, amikor egy moszkvai mérkőzésen a bíró nem engedte őket győzni. Mindannyian a visszavágásra, a melbourne-i olimpiára készülnek. Ám a történelem alaposan összekavarja a terveiket. Budapesten kitör a forradalom. A csapat fiatal sztárja, Karcsi és barátja, Tibi belekeveredik az utcai eseményekbe. Eleinte csak a kalandot keresik. Karcsinak megakad a szeme Vikin, a harcias műegyetemista lányon és a nyomában járva eljut a forradalom legfontosabb színhelyeire: ott van a Kossuth téren, majd a Rádió ostrománál is.


Idestova egy évtizede foglalkoztatta a gondolat Hollywoodban befutott hazánkfiát, hogy filmet forgasson 1956-ról, így tisztelegve a magyar forradalom emléke előtt. Sokáig nem talált olyan történetet, amely igazán megragadta volna, és izgalmas, átélhető formában mutatná be az akkori eseményeket. "Véletlen egybeesés, hogy pont 1956. december 6-án indultam el Magyarországról, azon a napon, amelyiken a magyar vízilabda-válogatott véres elődöntőt vívott a szovjet csapattal Melbourne-ben - mondja a világhírű producer." Végül ez adta az ötletet a filmhez: a két párhuzamos történelmi esemény, ugyanakkor zajlott az olimpia, mint amikor itthon kitört, majd elbukott a forradalom." (NET)

-

csurdu - Balogh Márta

Vallomás + Nélküled (dalszöveg)

Lónay Gyula vallomása: "Apám, 60 évvel ezelőtt, miután a magyar nép visszavette Baranyában is a hatalmat,17 évesen másodmagával vigyázott a Pécs és Pellérd között lévő lőszerraktárra, fent hasalva a lapos tetőn, kezében géppisztollyal. Nem tudni, mi járhatott akkor a 17 éves fejében és szívében, mi volt az, ami oda ragasztotta; talán az eljövendő családjának vágya és biztonsága, mert a régi már a csillagok feletti világ lakója volt. Nem lőtt egyet sem, de odaállt, mert nem tudta, a szükség hogyan rendelkezik. Veszélyes hely volt, talán a legveszélyesebb abban az időben. Amikor elindultak volna az orosz tankok ellen a mecseki viadukthoz, hajnalban már letartóztatták őket az oroszok a kollégiumban, a kiosztott fegyvereket elvették tőlük. Többször vették el tőle az identitását: először a szülőföldjét, Dél-Erdélyt, aztán a második otthonát Észak-Erdélyt, majd Bogádmindszenten az igazgatói állását...  Szeretem ezt a napot, mert rólam és értem is szól. És tudom, hogy sok embernek vannak felszín alatt lévő kötődései ehhez az ünnephez… "(Zenét, dalt mellékelt, mégpedig az Ismerős Arcok együttes dalát: Nélküled)

"Nélküled

(Ismerős Arcok együttes  dala)

Annyi mindent kéne még elmondanom
S ha nem teszem, talán már nem is lesz rá alkalom
Hogy elmeséljem, éljem, milyen jó, hogy itt vagyunk
S mint a régi jó barátok egyet mondunk s egyet gondolunk

Mint a villám tépte magányos fenyő
Mint a vízét vesztett patak, mint az odébb rúgott kő
Mint a fáradt vándor, ki némán enni kér 
Otthont, házat, Hazát, nyugalmat már többé nem remél

S bár a lényeget még nem értheted 
Amíg nem éltél nehéz éveket 
Hogy történjen bármi, amíg élünk s meghalunk
Mi egy vérből valók vagyunk

Mint a leszakított haldokló virág
Mint az öt millió magyar, akit nem hall a nagyvilág
Mint porba hullott mag, mi többé nem ered
Ha nem vigyázol ránk olyanok leszünk mi is, nélküled.

S bár a lényeget még nem érthetted
Amíg nem éltél nehéz éveket
Hogy történjen bármi, amíg élünk s meghalunk 
Mi egy vérből valók vagyunk!"

-

-

csurdu - Balogh Márta

Idézet

„A magyar forradalom… győzelem a vereségben, mindörökre egyike marad azoknak a ritka eseményeknek, amelyek visszaadják az embernek önmagába vetett hitét, és emlékeztetik… sorsa értelmére, az igazságra.”

/Raymond Aron, 1966/

(M.S. = FaceBook)

 

-

csurdu - Balogh Márta

A magyarokról...

A magyarokról...

Ken Follett mit ír az Évszázad trilógia könyveiben (A titánok pusztulása; A megfagyott világí; Az örökkévalóság küszöbén)   Magyarországeól? Többek között azt is megemlíti, hogy " magyarok igényesek"…

-

csurdu - Balogh Márta

-

csurdu - Balogh Márta

Albert Camus írta: "A magyar

Albert Camus írta: "A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét... A legázolt bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben.

A magára maradt Európában, csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol, -- még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat."

"The blood of Hungary has re-emerged too precious to Europe and to freedom for us not to be jealous of it to the last drop...

Hungary conquered and in chains has done more for freedom and justice than any people in the last twenty years. But for this lesson to get through and convince those in the West who shut their eyes and ears, it was necessary, and it can be no comfort to us, for the people of Hungary to shed so much blood which is already drying in our memories."

Albert Camus: A magyarok vére 

(B. E.= FaceBook)

-

csurdu - Balogh Márta