Nemzeti Ünnep: Mindenszentek napja

Csurdu: Emlékezünk

A múlt mindig megszépül,

Nem vagyunk már benne,

Az emlékekre épül,

A képes képzeletben.

 

Elmentek mellőlünk,

Kevesebben lettünk.

Gyászolunk, kesergünk,

Szívünk-lelkünk gyászban.

 

Fájdalommal terhes a lét,

Hiányokkal élünk.

A szó is elhalványul,

Ha emlékezünk.

 

 

…díszben a temető, ünnepre öltözött…

Színek, fények, virágok, csillagok, gyertyaláng,

Mutatják magukat, nyugalmat lehelnek ránk.

(A fénytől megszelídül az est, emlékezünk.)

 

"Festum Omnium Sanctorum) az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ november 1-jén ünnepel. Ekkléziológiailag a megdicsőült Egyház (latinul ecclesia triumphans) ünnepe. A még élők a »küzdő egyházat« (ecclesia militans), a már meghalt és tisztítótűzben bűnhődők a »szenvedő egyházat« (ecclesia patiens), az üdvözültek pedig a »diadalmas egyházat« (ecclesia triumphans) képviselik. Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet. A hagyomány szerint, egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette.[1]A katolikus és az ortodox keresztény egyházak ünnepe Magyarországon 2000-től újra munkaszüneti nap." (NET)

Nemzeti Ünnep: Mindenszentek napja

Szent Ágoston

Ne sírj, mert szeretsz engem...
A halál nem jelent semmit.
Csupán átmentem a másik oldalra.
Az maradtam, aki vagyok, és Te is önmagad vagy.
Akik egymásnak voltunk, azok vagyunk mindörökre.
Úgy szólíts, azon a néven, ahogy mindig is hívtál.
Beszélj velem úgy, ahogy mindig is szoktál,
ne keress új szavakat.
Ne fordulj hozzám ünnepélyes, szomorú arccal,
folytasd kacagásod, nevessünk együtt,
mint mindig tettük.
Gondolj rám, mosolyogj rám, kérj, szólíts!
Úgy hangozzék a nevem a házunkban,
ahogy mindig is hallható volt,
ne árnyékolja be távolságtartó pátosz.
Az élet most is olyan, mint volt, ma sem más.
A fonalat nem vágta el semmi.
Miért lennék a gondolataidon kívül,
csak mert szemed most nem lát...?
Nem vagyok messze, ne gondold.
Az út másik oldalán vagyok.
Lásd, jól van minden.
Meg fogod találni a lelkemet
és benne egész, letisztult szép, gyöngéd szeretetem.
Kérlek! Légy szíves!
Ha lehet, töröld le könnyeidet,
és ne sírj azért, mert annyira szeretsz engem...!
Szent Ágoston: Engesztelők naptára

-

csurdu - Balogh Márta