A kis vadvirág (líra), gondolatok

Csurdu: A kis vadvirág

Méla búban leledzett egy álmos kiskölyök,

Világot várt, meséset, az egekbe törőt.

Viruló kis vadvirág volt, s elaludt,

Felébredni nem tudott, és elpusztult.

 

Mi történt? Nem működik valami, amire szükséged van. Rosszul esik, és arra törekszel, hogy minél hamarabb visszaálljon a megszokott rend.

Hogyan szaporodhat a negatív jelenség? Ha nincs gátja, ami megállíthatná.

Minél nagyobb az élettér, annál egészségesebb az ember? Legtöbbször igen. 

Mindig azt mondjuk ki, amit szerettünk volna? Nem biztos, időnként elkalandozhatnak a gondolataink.

Miért nem tud leállni a Zöld íjász a tevékenységéről, miért nem hagyhatja abba ezt a harcot? Az embereknek szüksége van a segítségére.

A Trónok harca című filmben Robert Baratheon király és a királysegítő Stark halála, a hét királyság szövetségének bomlását hozza, de a hátérben már megjelenik Daenerys, és törekvései sejtetik, hogy a vastrónra jogos igényt tart. – Vajon, hogyan zárul a Trónok harca?

Arthur Schnitzler: Casanova hazatérése: Casanova könyveit és a róla szólókat olvasni - a legtöbb embernek - valószínüleg felejthetetlen élmény. Ez a könyv a lélekábrázolás mesteri alkotása, mégis olyan, mint egy kalandregény. Az öregedő Casanova Velence felé tart. Útközben találkozik egy régi ismerősével, Olivóval, aki meghívja otthonába. A meghívás alól nem tud kibújni, így kerül a barátjának vidéki birtokára. A ház asszonya a régi kedvese, de csábereje megszűnt. Casanovára lenyűgöző hatással van a ház ifjú rokonvendége, Marcolina. A "mindenki felett álló", sima modorú, a páratlan, csillogó eszes Casanova a lánnyal szemben teljesen megsemmisül. Marcolina alakja titokzatosabb, vonzóbb, az olvasót is magával ragadja. Meglepő a lány felvilágosultsága, műveltsége és szellemi egyenrangúsága Casanováéval. A vidéki élet egyhangúságát, eseménytelenségét színezi az öreg kalandor Marcolina iránt érzett izzó szenvedélye. Hősünk semmitől sem riad vissza, hogy lángoló szerelmére koronát helyezhessen. Látszólag minden halad a maga útján, mégis számtalan titokra derül fény. – Casanova életének mostani legválságosabb szakaszában egyre mélyebbre zuhan, a saját csapdájába esik, és minden "nimbuszától" megfosztva jut el odáig, ahonnan nincs visszaút, újból porig alázza magát.

Életemben nem láttam olyan elnyűtt lepedőt, mint amilyet a szekrényemben találtam.