Irénke néni (líra), gondolatok

Csurdu: Irénke néni 

Csupa kellem, csupa illem,

Csupa szólam, csupa dallam,

Csupa édes, csupa drága,

Csupa illat, csupa hajlam.

 

Nehezen fogadja el egy rendőrkapitány, hogy a beosztottja a főnöke lett polgármesterként? Nemcsak ebben a kapcsolatban lehetnek nehézségek, hanem az élet bármely területén, ha változás van az alá- és fölérendeltségi viszonyban, akkor zavaró lehet mindaddig, míg meg nem szokták ezt a helyzetet.

Melyik az a helyzet, amivel az ember sokat foglalkozik? Ha olyan emberrel kapcsolatos, akitől jobbat várunk, mint amit kapunk tőle.

Milyen a felfogása? Megszerzi, amit akar. Felmentünk valakit a büntetés alól, csak azért, mert családja van. Bűnhődjön az ártatlan?

Más lakáskulcsának másolása  bűncselekmény. Arról pedig nem is beszélve, hogy a tolvajlás a lakásban is az.

A nyerészkedés a vérében van, csak akkor tudod meg, ha átvert, és már nem elérhető.

Megállapodtak. A kapcsolatuk elején jól is mentek a dolgok. Majd felülírta a szabályokat. Határozott ember volt, skrupulusok nélkül. Megszerezte, amit akart, ezáltal jól érzi magát. Az egója megnőtt, nem mindennapi méreteket öltött. Elszemtelenedett.  Természetesnek vette, hogy használja, ellopja a másik ember holmiját. – Ő nem tudja lezárni a kapcsolatait – ezt mondta.

Az érzelmi gazdagság nem külső tulajdonság, hanem belső, de előfordulhat, hogy valaki egy-egy pillanatban többet mutat, mint amire valójában képes.