Holt Költők Társasága (film)

Holt Költők Társasága (film)
 
Holt Költők Társasága [Dead Poet's Society] - Robin Williams, Mr. Keating
 amerikai filmdráma, 130 perc, 1989    Rendező: Peter Weir  Szereplők : John Keating (Robin Williams) Todd Anderson (Ethan Hawke) Charlie Dalton (Gale Hansen) Knox Overstreet (Josh Charles) Mr. Perry (Kurtwood Smith) .(A film kötelező tananyag Észak-Amerika angol szakos gimnáziumaiban)

Ugye, nem igazán kecsegtető lehetőség irodalomról, iskoláról szóló filmet nézni? De győzelem az is, ha legyőzzük az ellenérzésünket, és megnézzük ezt a filmet. Idézni a szerző megjelölésével szoktam, de most kivételt teszek: „…a pedagógia (a nevelés) olyan mező, amelyen minden marha szabadon legelhet”.  A főszereplő apja, Mr Perry …miatt idéztem. A szülői magatartás is egyénenként, koronként más, a tanárokra is igaz. Igaz, hogy a filmbeli   Welton  Akadémia  1959-ben a szép, ódon épületében, szellemében is „ősi” (mintha 1859-ben lennénk). Azonban ezt az unalmas légkört,  John Keating irodalomtanár a maga tehetségével, szenvedélyes programjaival  megszünteti. Követendő példája (lehetne) az önálló gondolkodásra nevelés, nem pedig a szabadosságra... Thoreau,  Lord Byron, Walt Whittmann, Shelley gondolatai olyan  észrevétlenül hálózzák be az ifjúság szellemét, hogy alig várják az irodalomórákat, amelyek mindig szerepjátszással és mozgással együtt járnak. Toddból, az egyik nagyon gátlásos, nehezen beszélő fiúból szinte kivarázsolja az egyik legszebb gondolatot, amelyet valaha is hallottam: az igazság olyan, mint a takaró, mindig kilóg a lábunk alóla… A sportra nevel: amely azért van, hogy embertársaink ösztönzésével győzelmet arassunk a testünk felett. - Miért alakítják meg a fiatalok a Holt Költők Társaságát? Az önállóságuk gyakorlására, a romantikus szellemük kibontakoztatására. Olyan érzelmi erők éledeznek, mint a szerelem, vagy az önálló pályaválasztás… Neil, a főszereplő ifjú rátalál a saját útjára, a tanulás mellett színész, igazán tehetséges, aki a tanulásban is kiváló, meg barátként is nélkülözhetetlen, de a „társaságot” is ő hozta létre. Mr Perry, az apa megtiltja a színészkedést, a zsarnokság, meg a saját hazugsága kedvenc tanárával szemben megtöri a fiúban az életerőt,  és meghal. Az apa saját bűnét másokra hárítja. Az iskola igazgatója bűnbakot keres, Keating irodalomtanárban, és a Holt Költők Társaságában meg is találja. – Megindító jelenet a film végén: Todd nyomán majdnem minden fiatalember feláll a pad tetejére, Keating távozásakor, ami a kicsapott tanárnak járó tiszteletet mutatta

Hozzászólás

A mai magyar irodalom oktatás, és költészet ( fiatal véleménye )

Sok minden eszembe jutott  Csurdu írásával kapcsolatban, és a filmmel kapcsolatban. Amikor először láttam a filmet én éppen "kilépőben" voltam a tinédzser korszakomból. Nagyon megfogott a film, a heves és ellentétes és - vissza gondolva - érthetetlen érzelmek keveredtek bennem. Mint egy kamaszban.

Adott egy intézmény, amelynek tanárai, idősödő és begyöpösödött professzorai  a nagy hagyományaira büszke, amely szép dolog lenne, ha az egész nem a pénzről és a vele járó sznobizmusról szólna. Csak egy kicsit "be van csomagolva mézes-mázas  fényes papírba". Hagyományok tiszteletéről tudok beszélni, hiszen selmeci bányász hagyományok ismerője vagyok, amelyeknek gyökerei a XVIII. sz-ig, Mária Terézia királynőig nyúlnak vissza (az első magyar Bányász és Erdész Akadémia). Azok a hagyományok értéket hordoznak magukban, de a filmben látott Intézmény eredendően szigorú és erkölcsösnek mondott hagyományai mögött azon törekvések láthatók, hogy minél magasabb rendű családok, értemiségi családok csemetéi tanuljanak ott, - ezen  családokban a gyermekekkel szembeni követelmény a minimum valamilyen doktori végzettség (jogi, orvosi, gazdasági) - és a befolyt tandíj összegei gyarapítsák az iskolát, vagy azokat, akik mögötte állnak. Mintha az ott tanuló gyerekből kötelezően bankárt, emberorvost vagy valamilyen tudós professzort kellene nevelni, sőt mintha a színészet vagy mondjuk egy farmer lét nem is lenne becsületes szakma.  Mi ez, ha nem erős sznob gondolkodás?

Aztán az irodalomtudomány oktatása és a költészet beskatulyázása, lekezelése. Grafikont rajzolunk a versből, ami megmutatja mit ér? Viszont a mai magyar oktatásban sajnos most is ezt látom. Amikor én tanultam irodalmat, szintén ezt éreztem. Mintha a jól megszokott kommunista módon csak a rendszer által támogatott klasszikus költők verseit elemezhettük. Szó sem volt a költészet megértéséről, a versek szeretetének kialakításáról. Csak elemeztünk, elemeztünk, melyik vers,  milyen és mennyi költői eszközt rejt magában. Ez mutatta meg, hogy mit ér. Hát aki látta a filmet, az tudja, hogy a Keating erre mit mondott... Mert most, hogy nem tanuló vagyok nem elemzem a verseket, csak elolvasom őket, próbálom megérteni, és átérezni mit akarnak mondani. Ha "átjön" -az érzés - , akkor számomra jó a vers. Lehet, hogy másnak ez az adott vers pl. nem jó, mert neki éppen más jó. Az irodalomból, költészetből sok mindent megtudhatunk, de sok mindent nem mutat meg a mai tanulmányi rendszer. Például gondolok itt ilyenre, hogy fontosabb megtanulni a spártai harcosok üzenetét - valahogy így kezdődik: "Vándor! Vidd hírét a spártaiaknak...", - mint a II. Rákóczi fejedelem csapatzászlajának lobogószövegét: "Cum deo pro patria et libertate" (Előre Istennel, a hazáért és szabadságért!). Pedig ez is költészet, irodalom  szerintem. Miért gondolom így, mert véleményem szerint a költészet és a zene az, ami képes az embertől érzelmet közvetíteni embernek, úgy, hogy a két ember között mondjuk van 100 esztendő, tehát nem is találkozhatnak. Ez a felirat is erős érzelmet közvetít, a hazaszeretet, istenszeretet, szabadságszeretet eszményét, és a hősiességet, amiért emberek feltétel nélkül adták az életüket ezen lobogó és felirat alatt. És ebben az egy mondatban nem nagyon látok költői eszközt, mégis érzelmet közvetít. Például Balogh Márta: Titkok álommásai-ban egy mondatos gondolatok is vannak, mégis átjön az érzés. Tehát lehet vers úgy is jó, ha nem tartalmaz annyi technikai dolgot, kötői akármicsodákat. Vagy például  miért nem tanítják Seress Rezső Szomorú vasárnap című dalszövegét. Lehet akármilyen  jó Petőfi, József Attila vagy sorolhatnám, mégsem ismerik annyira a  világon költészetüket, mint Seress Szomorú vasárnap (fordításban: Gloomy sunday) c. dalát. Ugyanis a világon legtöbbet feldogozott dal éppen ez, és a legtöbb öngyilkos is ennek a dalnak hallatán dobta el életét. És költészet? Igen. Hiszen annyira erős érzelmeket ébreszt az emberekben, hogy annak idején a világháború kezdetén tömegesen lettek az emberek öngyilkosok világszerte, miközben ezt a dalt hallgatták. Itt a példája annak,  mi van, ha egy jó verssel zene is találkozik? A legnagyobb hatás. Kiráz a hideg a gyönyörűségtől, ha a Magyar Himnuszt hallgatom, vagy ha Jackie Orszáczky és Tátrai Band (egykori Syrius zene) József Attila Tiszta szívvel versének zenés előadását hallom, vagy ha Ferenczi Györgyöt és a RackaJam-et hallom, ahogy Kiss Anna Fűszedő versét zenéli. (lásd és halld youtube.com-on) 

Egy jó költő eléri azt a hatást verseivel, írásaival, hogy az olvasó is azt, vagy legalábbis majdnem azt érzi, amit maga a költő érzett, amikor versét papírra vetette. Erre csakis az ember, csakis a vers képes. Érthetetlen egyébként a vers szövege, ha gép elemzi. Próbáltak egy Mesterséges intelligenciával (Intelligens Rendszerek) hatékony fordítást elérni, erre ha jól tudom  még mindig vannak törekvések. Átlagos konyhanyelv fordításával elég jól bírt, de amikor Shakespeare Hamlet című művéből adtak neki szöveget, hát messze nem az jött ki eredményképpen, mint amit egy embernek jelent, ha megérti. Egy költő, legyen például Wass Albert, amikor tájleírását olvassuk a Havasokról, érezzük azt az érzést, amit akkor éreznénk, ha ott havasok tetejéből szétnéznénk mondjuk látnánk Cibapojánt, a zöld dűlőt, a legelő nyájat, és mögötte a gyönyörű hegyeket. Ez a  költészet, és ezt kellene megtanítani a gyerekeknek. Tinédzsereknek, középiskolában és gimnáziumban, mert nekik az érzelmeik fokozottabbak, és könnyebben rávezethetők ezekre a szépségekre, és fogékonyabbak az ilyen költészetre, ezt bizonyítja az öngyilkos fiú esete a filmből, akinek az érzelmei még erősebbek  és úgy érzi, ha nem lehet színész, akkor vége a világnak, és úgy érzi megfojtja a zsarnokság, az iskola terhe.

Fontos persze a ritmusság, a rím, meg sok minden kutyafüle is, az csak az általános műveltség, tanulható tudás. Nem az igazi költészet. Erről szól a film.

 

Hozzászólás

Csurduwebmester gondolataira

Hogy egy gondolat átjön-e vagy megmarad a technika szintjén az érzelmi intelligencia függvénye is. (IQ és EQ) Mennyire tud hatni az irodalomtanár a gyerekekre? Ha a tanár lelkes, az megfogja a gyerekeket. (Visszajelzés: nem nagyon értettük Adyt, azt élveztük, ahogy a tanárnő lelkesedett érte, azért olvastuk.) Irodalmat minden tanár tud és szeret tanítani, ez a téveszme van a fejekben (a matematika tanítását már nem bízhatjuk mindenkire).

- Hogy a hagyományokból mit veszünk át, a családi gyökerekből, az iskolai tananyagból, az egyéni tudásszomjból, a médiából, az élet adta lehetőségekből fakad.  Nagy felelősség kiválasztani a sok hagyományból (viágirodalom és magyar irodalom) a kötelezőket és a szabadon választott irodalmat. Nagy az ellenállás a Harry Potterrel szemben, pedig hiszek abban, hogy a gyermek és ifjúsági irodalom egyik remekműve, nagyon sok gyereket megfogott, képesek újra meg újra elolvasni, így egyre jobban elmélyülnek az irodalom rejtelmeiben. A Gyűrűk ura? Szintén klasszikus mű.

Miért emeltem ki ezt a két írót Tolkien-t és Rowlingot? Mindkét író úgy ír, hogy a gyerekek és a felnőttek is élvezetesnek találhatják. Igaz, hogy a Gyűrűk ura nehezebben olvasható, de a filmje segíti az első rész megértését.

 - A költészet a mindennapi életünkkel együtt járhat, ha van fülünk a zenére, hiszen a zenekarok többször játszanak megzenésített verseket.

Örömmel venném, ha minél többen elmondanák a véleményüket, irodalmi élményeiket, általános tapasztalataikat...

-

csurdu - Balogh Márta