Húsvét, locsolóversek

"A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, de történeti, történelmi érdekességeket is rejt magában. Miklós Péter történész a szőregi művelődési házban az ünnep kialakulásáról,

a kereszténység életében betöltött szerepéről tartott előadást.

Az ókori Egyiptomtól ível át évezredeket a tavasz, a termékenység és a húsvét kultusza. Ízisz és Ozirisz ábrázolásánál is megtalálhatjuk már a bőség, és az élet szimbólumait, majd ugyanezt láthatjuk a kis-ázsiai Attisz és Kübelé mítoszában is. De a II. századi perzsiai Mithrász-kultusz – melynek egyik legépebben marad hazai barlangszentélyét Sopron mellett láthatjuk is - a Nap, a fény és a Hold, a sötétség jelképeiből vetíti ki a tavasz, a termékenység vágyát.
A zsidó kultúrkör pészach ünnepe, a zsidóság Egyiptomból való szabadulása vezeti fel a kereszténység legszentebb ünnepsorozatát, ahol már a Megváltó halála idejének megjövendölését is megtalálhatjuk. A keresztény ünnepek is a Biblia, és ezen belül is az Atya-Fiú-Szentlélek hitét futtatják végig a mindennapokon, így az advent, a teremtés, az Atya, a karácsony, a születés és a Fiú jelképe. Nagyböjtkor a felkészülés a Szentháromságra utal, hogy azután a húsvét a feltámadást, és a pünkösd az egyház létrejöttét ünnepelje. Jézus ekkor még mint ember, tanító és főpap volt jelen, majd ezt a főpapi mivoltát ruházta rá az apostolokra, rajtuk keresztül az apostolutódokra, a püspökökre és áldozópapokra.
A későbbiekben alakult ki a nagycsütörtökkel induló szertartásrend, ahol a csonka mise, a passió, vagy épp a szegedi tájon meghonosodott pancilusozás – Szőregen, a mise után ostorpattogtatással tiltakoztak Pilátus tette ellen – és a húsvét köré szőtt mindennapi gondolatkör. Ezek sorába, de már a XVIII. században illesztették be azokat a mára már hagyományosnak számító ételeket – kalács, bárány, sonka, tojás, torma, só –, melyek mind szakrális, mind pedig néphagyományi értelmezésben Jézus, a kereszténység és a tavasz, az élet mottójaként öltenek testet." [A húsvét eredete, története ... (forrás: sulihalo.hu)]

Kosztolányi Dezső: Húsvét

Már kék selyembe pompázik az égbolt,

tócsákba fürdenek alant a fák,

a földön itt-ott van csak még fehér folt,

a légen édes szellő szárnyal át.

 

Pöttön fiúcskák nagyhasú üvegbe

viszik a zavaros szagos vizet,

a lány piros tojást tesz el merengve,

a boltokat emberraj tölti meg.

 

S míg zúg a kedv s a víg kacaj kitör,

megrészegül az illaton a föld,

s tavasz-ruhát kéjes mámorban ölt -

 

kelet felől egy sírnak mélyiből,

elrúgva a követ, fényes sebekkel

száll, száll magasba, föl az isten-ember.

 

Nagy Károly 

Feltámadás

Megszólalt egy angyal hangja,
Elérkezett Húsvét napja,
Feltámadás és az élet,
Elhozza az üdvösséget.

Naptól fénylik felhők alja,
Minden ember áldást kapja,
Bűnbocsánat és az érdem,
Golgotára került minden.

Jézus győzött halál felett,
Bűnös ember, boldog lehetsz,
Kinyílt mennynek fénykapuja,
Így vár minket égi haza.

 

Csurdu: Locsolóversek

Hömpölyög a folyó bennem,

Ez a kislány nekem termett.

Édes szóval csalogatom,

Kölnivízzel locsolgatom.

*

Szép ez a lány, szép ez a ház,

Kedvem van a locsolásra.

*

Fogadj kislány, itt vagy kislány,

Most már el sem engedlek.

Hadd fogyjon a kölnivizem,

Hadd nőjön a tojáshegyem.

*

Díszes asztal, hímes asztal,

Kínálkozik tojásokkal,

Megszolgálom locsolómmal.

Éljünk együtt vigalomban,

A kislánnyal, virágszállal.

 

Húsvétra - népköltészet - ismétlés

Jó reggelt azoknak, akik itt lakoznak,
Verset mondanék, ha meghallgatnának.
Jézus feltámadott, nagy örvendezéssel
Áldják hát az Istent hangos énekléssel.
Áldom én is ezért, mert ma húsvét napja
Virradt mireánk, áldott szent órája.
Most jöttünk Krisztus kicsiny mezejébõl
Az illatozó rózsák virágos kertjébõl.
Azt kívánom most, még sokáig éljenek,
Sok boldog húsvétot vígan megérjenek.
Kárt, bút, bánatot sose szenvedjenek,
Mind földön, mind mennyben boldogok legyenek.

(magyar népköltészet)

csurduwebmester

-

csurdu - Balogh Márta

Locsolóvers

Van egy locsolóvers, amit én tanultam meg, és udvarlás során ezt "adtam elő", ha jól tudom hagyományos népi költészet remeke. Hátha valaki el tudja mondani kedvesének.

 

Itt a húsvét, eljött végre

A szép lányok örömére,

Mert a lányok szép virágok,

S illatos víz illik rájuk.

Akit ma nem locsolnak,

Hervadt virág lesz, már holnap.

Ne fuss el hát szép virágom!

Locsolásért csók jár, három!

 

csurduwebmester

 

-

csurdu - Balogh Márta