Gondolatok, Bencus

"A férfi természet ellen ágálni épp olyan hiábavaló, mint a rossz idő miatt háborogni. Okosabb, ha esőkabátot veszünk, ha beborul." (Anne Moir-David Jessel: Agyszex: Női agy – férfiész?)

 Mondhatnám azt is, hogy a női "természet ellen ágálni épp oly hiábavaló, mint a rossz idő miatt háborogni. Okosabb, ha esőkabátot veszünk, ha beborul."

Idősebb korában ki kap annyi érzelmet, mint korábban bármikor? Aki maga is tud adni… Képes olyan feladatokat ellátni, amelyek növelik az energiáit. Össze tudja fogni a családot, törődik velük. Nem függ mástól, csak önmagától…

Egyetértek azzal a vélekedéssel, hogy nem is a hibázás a gond, hanem az, hogy elsumákolja a dolgokat, ezzel még újabb terhet ró másokra, tetézi is az ügymenetre szánt időt és energiát.

A fák között könnyű szellő simogat, kellemes májusi esténk van, egy egészséges sétára.

Bencus leveleket hozott a maminak nagy lelkesen, oda is adja neki. Szereti hallani, ha megköszönik a tevékenységét. Pillanatok alatt feltalálja magát. Hajlama van az incselkedésre, a huncutságra. Provokálja a bújócskát, örül, ha meglep. Viccesnek találta, amikor a mérőszalagot a fejemre tekertem (természetesen az ő kívánságára), jókat nevetett rajta. Ma szelíden nyúl Fülöp, a kutya felé (tanulja a barátkozást). Fogja a kisszéket oda teszi a mosogatóhoz, elmossa, amit lehet. A pingponglabda nagyságú „nyersgumi” golyóval játszik, ügyesen dobja, elkapja, rúgja, pattogtatja. Mint mindig, most is hamar eljött a búcsú ideje. A cuppanós puszik záporoztak, mintha sosem akarna abbamaradni…

 

Hozzászólás

Arcodat őrzöm, a szépet, a jót, és arcomon érzem a nap sugarát.

Féltem az embert, az éltet, a véget. Féltem a szépet, a tettet, a jót. Féltem a nyelvet, a szólót, a szót…

Egyetértek: ha véleményünk egyezik.

-

csurdu - Balogh Márta