Gondolatok

Értékek vesznek el, csak azért, mert avatatlan kézzel nyúlnak hozzá.

Csináltam a nyolcadikosok bevonásával egy háromperces táncjáték koreográfiát „Ördögtánc” címmel, amivel többször is nagy sikert arattunk, mind az iskolában, mind a városi versenyen, nemcsak a nyolcadikosokkal, hanem a másodikosokkal is. A DVD-jét pedig a többi DVD közé raktam a szekrényembe. Ma elő akartam venni, de nem találtam. Vajon, hová tűnhetett, az Ufók vihették el?

Az őrületről nem beszélünk, nem zavarjuk meg egymás lelki békéjét, pedig ha kirabolják az otthonodat, kicserélgetnek  holmikat-dolgokat, ez a negatív élmény szinte az őrület határát súrolhatja. Haragszunk arra, aki kibeszéli a tapasztalatait, pedig abból lehet a legtöbbet tanulni, ha figyelmesen hallgatunk másokat, olyanokat, aki felvilágosít minket, és nem hagyja, hogy más tehene is megdögöljön…

Ilyet még nem láttam sosem, hogy valaki hirtelen hátravágja a fejét. Vajon, mi történhetett? Ahogy a kéz-láb pihenés közben, úgy rándulhat a fej is várakozás közben, akaratlanul mozog.

Csillagos az ég? Akkor indulhatunk.