Gondolatok

Mindig nő, mindig férfi: Karinthy Frigyes jegyezte meg találóan. „Férfi és nő hogy érthetnék meg egymást? Hisz mind a kettő mást akar – a férfi a nőt, a nő a férfit.” – Szabó Lőrinc pedig a férfilélek mélységeiről ír

a „Semmiért egészen” című versében. Gimnazista koromban olvastam először és elutasítottam ezt a lírát, nem tetszett. Ma sem tartozik a kedvenc verseim közé, de elgondolkodtat, érdemes elolvasni. Vajon, miért írnak többet a nőről, mint a férfiről? Legtöbben úgy magyarázzák, hogy a nő mindig meg tudja lepni az embert, még önmagát is, rejtélyesebb, mint a férfi. Tény az, hogy nemcsak a külsőnk-belsőnk eltérő, hanem még az agyunk, a gondolkodásunk, a viselkedésünk sem egyforma, amit világosan megfogalmaz két angol szerző, Anne Moir-David Hessel Agyszex (Női agy – férfiész) című ismeretterjesztő könyvében. „Senki nem születik nőnek, azzá lesz.” Simone de Beauvoir-tól idéztem. Valószínű, hogy azt is mondhatom: senki sem születik férfinak, azzá lesz. Sőt tovább is van: „A férfi akkor válik nagybetűs Férifivá, ha van mellette egy nagybetűs Nő, fordítva is igaz, A nő akkor válik nagybetűs Nővé, ha van mellette egy nagybetűs Férfi.” Hogyan fejődünk? Mire vagyunk képesek? Hogyan élhetünk egymás mellett? Számtalan kérdést sorolhatnék, de visszafogom magam. Az ember úgyis tesz fel magának a kérdéseket, hiszen gondolkodó lény. Keresi a válaszokat. Tapasztalatokat gyűjt. Megtanul szeretni és elfogadni, valamint megteremti az életfeltételeket. Ami a férfiból hiányzik, az meglehet a nőben, de fordítva is igaz ez Mi ebből a tanulság? Egyik sem alávalóbb a másiknál. Az legnagyobb boldogság, ha a párok azt érzik, hogy összeillenek. – A gömbmesében mire a nőfélgömb megtalálja a férfifélgömböt, illetve a férfifélgömb és nőfélgömböt, mindkettő már kiteljesedett, érett személyiség és az egyesülés a vágyott beteljesülés. 

 

„Újra itt van, újra itt van, a nagy csapat…” A nyári szünet után, mint az iskolások, a táncos tanévünk első óráját kezdtük meg. A találkozás ünnepi pillanata az ölelés, a mosoly, az öröm, hogy láthatjuk egymást, jó érzéssel töltött el minket.  Mi volt más, mint korábban? Nem változott semmi. Ahogy megszólalt a zene, semmi más nem érdekelt, csak a tánc, a mozgás. – Aki táncol, az többet él?

A férfi és a női agy sajátosságainak értelmezései nem azt mutatják, hogy okosabb a fiú, mint a lány (vagy éppen fordítva okosabb a lány, mint a fiú), hanem azt, hogy mit tudhat jobban a nő és mit tudhat jobban a férfi, és éppen ezért  kiegészíthetik egymást.

Miért mindig a legkisebb fiú győz a mesékben? – kérdezte a hatéves Bencus édesanyjától?

Agyszex (Női agy – férfiész?)

Agyszex (Női agy – férfiész?) Anne Moir - David Jessel könyve 1992 óta többször kiadásra került. Okos könyv, mégis vannak olyan példái, amelyek ingerelnek, nem győznek meg. Bár ismeretterjesztő könyv, szakirodalom, talán annál inkább felmerül bennünk ellenkezés, ha a mi tapasztalataink mások. A szépirodalommal talán elnézőbbek vagyunk. Mégis az mondom, hogy az „Agyszex” olyan könyv, amely érdemes az olvasásra. Tini koromban én is nagyon nehezen viseltem, hogy a két bátyámnak „mindent szabad,” nekem meg nem, de eljött az az idő, amikor már örültem, hogy nő vagyok. Tehát olyasmiről fogunk olvasni, ami érdekelheti a férfiakat és a nőket egyaránt. Nem árt, ha figyelembe vesszük a két nem eltérő sajátosságait, és egyik fél sem él vissza a másik helyzetével. Az emberi társadalom szabályokra épül, ha a férfiaknak valami nem tetszik, akkor módosítják a szabályokat, és a nőknek is meg kellene ezt szervezniük, hogy a női létük biztonságosabb lehessen. Egyértelmű, hogy a nő más, mint a férfi, szemmel is látható, de az agy szerkezete is más, és ez az a tény, amit nehéz tudomásul venni, pedig létezik. – Talán az a megoldás, hogy mind a nő, mind a férfi egészségesen, megértően fordul egymás felé. (Ismétlés)

-

csurdu - Balogh Márta