Gondolatok

A bántás sokféle. Mit tehetünk? Nem sokat, de azt igen, hogy ami nem a miénk, ahhoz nem nyúlunk hozzá.

Mire jó a futás, bármiféle mozgás? A feszültség levezetésére és ráadásul egészségfejlesztő. Az önépítő

fizikai tréning a szellemünket is frissen tartja.

Vajon, milyen állapotban leszünk holnap? Szorongás nélkül bízunk abban, hogy minden rendben lesz.

Amíg szépen mondják neki, hogy nem jó, amit csinál, addig nem érti meg. Ha kész tények elé állítják, megsértődik és rombol. A rombolás nemcsak fizikai -anyagi lehet, hanem  lelki-szellemi is.

Vas Virág: „Ha jobban meg akarjuk érteni szüleinket, nagyszüleinket, gyerekeinket, nézzük meg, mivel töltik az idejüket! Milyen tanulmányok hozzák lázba őket, mi köti le a figyelmüket? Olvassunk bele kedvenc könyveikbe, hallgassuk meg a slágereiket! A szövegeiket is figyeljük! Meg fogunk lepődni!” Generációk, nemzedékek a történelem egyes korszakaiban. Fejlődés és visszafejlődés, a változások motiválnak. – „KACSAMESÉK; DÉJA VU… A mai hetveneseket valami öntudatlan veszélyérzet, történelmi óvatosság más szülővé formálta, mint a gazdasági fellendülés idején felnőtt X generációt. – ANYAGIAS LÁNY… Ha hiún, nárcisztikusan és felületesen is, a világháló valóban az emberek közötti kapcsolattartást szolgálja. Még az „én” ünnepel, hisz egyszerre jár…" Tari Annamária: "Létezik egyfajta ciklikus mintázat a nemzedékek között?"... (Nők Lapja, 2019. 24. szám)

Vigyázunk a gyerekre. Ez a helyes mondat, és felesleges az ige elé kötni-rakni a „fel-” igekötőt, és ne mondjuk így: felvigyázunk a gyerekre. (Gyerekekkel kapcsolatos cikkben olvastam a helytelen szót. Azt is tudom, hogy ennél sokkal cifrább és rosszabb kifejezések is vannak. Ha nevelési tanácsokat adunk a cikkben, jobban figyeljünk a kifejezéseinkre, használjuk a szavakat megfelelően!)