Gondolatok

A reneszánsz sokak számára kedvenc korszak. Michelangelo ismert alakja, alkotó egyénisége, zsenije a reneszánsznak. A mai napon Szépművészeti Múzeumban megcsodálhattuk alkotásainak nagy részét.

– A harmincas éveinek vége felé készült róla egy portré. Meglepett, hogy szinte egy öreg arc nézett vissza ránk. – Azt olvastam az életrajzában, hogy fáradhatatlanul és sokat dolgozott, nagy szenvedéllyel, elhivatottsággal, szinte kizsigerelte magát, de a megrendelői sem kímélték, hajszolták őt. – Michelangelo emberábrázoló művészete nemcsak a kortársaira hatott, hanem az utókor alkotóira is, és mindazokra, akik érdeklődnek a művészete iránt.

Milyen a Szépművészeti Múzeumban a "Román csarnok"? Érdemes oda is bemenni. – A csarnok belmagassága több emeletnyi. A bejáratot mintha több elemből faragták volna az építészek, többszörös rátéttel-alátéttel, amelyet szobrok ékesítenek. – Feltűnt, hogy az egyik oszlopfő fényesebb, mint a többi. Kiderült, hogy a motívumok több kiló színaranyból vannak, míg a többi csak aranyporral van beszórva. – Többek között a falakon láthatjuk a vármegyék festett címereit, sőt nemesi címereket is. – Vajon, mit ír a "Román csarnokról" szóló könyv, vagy mit mutat a videofilm?

A XX és a XXI. században a vallásos hívek száma ugyanannyi, mint a korábbi századokban? Ebben változások vannak. Egy templomot viszont bárki megnézhet, aki kíváncsi rá. Mindig különös érzés. Mintha az öreg falak hordoznák az ősök szellemét is. Isten háza, az egyházé. A katolikus templomokat jobban ismerjük, de most megnéztük a zsinagógát Budapesten. Három hajós, szépséges, monumentális zsidó templom, zsinagóga. Háromezer embert képes befogadni ülőhellyel. Orgonája is van, és két szószéke. Európa egyik legszebb és talán a legnagyobb zsinagógája. – Gondozott kertjében urbárium, valamint tömegsírok is vannak. Különös látvány messziről a sokleveles ezüst fűzfa, amely fémből van. A levelein pedig egy-egy elhunyt ember neve van. – A zsinagóga pincéjében láthatjuk azt a kiállítást, amelyben a besorozott munkaszolgálatosokról, a gettókról, a második világháborúban elhurcoltakról, áldozatokról láthattunk képeket, dokumentumokat. – Az emeleti térben pedig a muzeális értékű kegytárgyakat láthattunk. – Mit őriz meg az emlékezet? Amihez lelkileg is kötődünk.

Hozzászólás

Zsinagóga Budapesten:  „A telek, melyen a hatalmas és díszes voltával imponáló templom felépült, báró Baldácsy Antalnak képezte valaha tulajdonát. A rajta levő házat a hozzá tartozó kerttel a báró 1837 május 14-én harminczkét esztendőre adta bérbe a hitközségnek, mely ugyanekkor 47.000 pengő forintot és 50. cs. kit. aranyat tábláztatott rá. A zsidók örök áron szerették volna megvásárolni, de ennek meggátlója az volt, hogy egyes sz. kit. városokban, köztük Pesten, a zsidók ebben az időben tulajdonilag még nem szerezhettek ingatlanokat. A pestiek szigora következtében bérházakban, nagy költség fejében kellett vallási és culturális intézményeiket elhelyezni. Hiába folyamodtak1812-ben, hogy engedtessék meg nekik zsinagóga, iskola építésére szolgáló terület megvásárlása, kérésüket elutasították. Hasonló próbálkozásuk 1825-ben ugyancsak sikertelenül járt.

Világi és vallási vezetőkből álló testület 1845-ben döntötte el a templomépítést. Az az elv vezérelte őket, hogy e helyen olyan zsinagóga álljon, mely tiszteletben tartja a tradíciókat, de otthont ad a liberalizációs törekvéseknek is. Az istentiszteleteket ünnepélyessé kívánták tenni, orgona és énekkar alkalmazásával.

A kiírt pályázatra Hild József klasszicista, Feszl Frigyes bizánci stílusú épülettel jelentkezett. Végül Ludwig Förster mór stílusú épülettervét fogadták el. Förster 1797. október 8-án Bayreuth-ban született és 1863. február 14-én Gleichenbergben halt meg. E német építész tanított a bécsi Akadémián. Munkásságát az eklektika iránti szeretet határozta meg, de sokat tanult az olasz reneszánsz formanyelvéből is. Bécsben ő tervezte a zsinagógát, a Ringet és több bécsi középületet. Magyarországon nevéhez fűződik a miskolci zsinagóga tervezése is."

-

csurdu - Balogh Márta