Gondolatok

Ahol virágok, zöld növények élnek a lakásban, ott a levegő is más. Emlékszem egy szobára, ahol néhány négyzetméteren nem volt fapadló, hanem csak az anyaföld, mégpedig egy szobakert mivoltában.

Felejthetetlen maradt. – „Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet.” Vajon, igaza van az idézett mondásnak?

Valaki megteremtette, ő csak használja, de fel sem merül benne, hogy hálás is lehetne miatta.

Amiben részt veszünk, azt igazán akarjuk, teljes szívből tesszük vagy csak ímmel-ámmal?

Aki nem tanulja meg a gyermekkorában, hogy mi a jó és mi a rossz, az hogyan tudná megkülönböztetni a jó utat a rossztól?

Fel lehet menteni azt, aki rabol, és nem az éhség miatt, hanem az élvezet miatt?

A fiú már felnőtt korában ismerte meg az apját, tisztelte, de nem maradt vele, tovább vitte az útja.