Gondolatok

A kémnő szerelmes lesz abba a férfiba, akit meg kell figyelnie, hogy csapdába csalhassák, elvegyék a bújtatott francia királylány, a hercegnő rejtegetett, őrzött aranyait, és a védelmezőt, a grófot, a jellemes férfit eltegyék láb alól.

– Az igazi szerelmes képes hátat fordítani előző életének, hiszen hajtja a vágy, hogy megtartsa azt a férfit, akit szeret. (Könyv és film: Jókai Mór Névtelen vár)

A névleges, nem igazi házasságban élő festő férj meglátja a műtermében takarító feleségét, nem mérgelődik, hanem meghatódik. – Vajon, mért viselkedett így a férfi? Felébredtek a gyengédebb érzelmei, egyre inkább közelebb kerül hozzá a nő, aki érdeklődik a festményei iránt. (Könyv: és film Gárdonyi Géza Ida regénye)

Móra Ferenc regénye "A rab ember fiai" olyan jókais történet, amelyben megtaláljuk az igazi magyart, a hazafit, az árulót, a szélhámost, a hamisat, meg a törököt, aki se nem hamis, se nem igaz, hanem idegen az országban. A tartalomból: Az öreg Pipitér; A bujdosók; A lápon; Isten szigete; A rongyosok; Pipitér elvész, de megkerül, a fejedelem pedig keresi az igazságot és meg is találja, mégpedig a rab ember fiainak a segítségével. – Ez a történelem igazából mese, de a valóság sem rejtőzik el benne. (Könyv és film: A rab ember fiai)

Szabó Magda író

G. E.: Kedves Márti néni! Most olvastam a "Mondjatok meg Zsófikának" könyvét Szabó Magdának. Ezt minden gyermeket nevelő ember kezébe adnám. Annyi emberség, őszinteség van benne. Az elkalandozó lelkű, órákon nem figyelő kislányról azt mondja az apukája : "hagyjátok, most nő a lelke". Szerintem Szabó Magda egy próféta, nem tudom honnan, hogyan szőtte ezt a sok szép mondanivalót, de biztos hogy földöntúli a tudása.

Nagyon jó a meglátásod. Szabó Magda vallomásaiban megírta, jó géneket örökölt, irodalmi érzékenységgel. Alig pár éves korától sokat meséltek neki a szülei, és hamar megtanult olvasni, az olvasottakat pedig megbeszélhette a szüleivel. Elemi iskolában a tanító nénivel vitatkozott, hogy nem úgy van a mese, ahogy ő mondja. A szülei pedig megfeddték, és arra intették, hogy próbálja elfogadni mások tudását is. Hihetetlenül sokat olvasott, hatalmas műveltséget mondhatott magáénak. Gimnazista korától rendszeresen írt, verseket is. – Azt is mondhatnám, hogy ő írónak született.

G. E.: Igen, hatalmas volt a műveltsége. És lelke is volt hozzá. Érzékenysége, bája, huncutsága. Valahogy meg tudja szólaltatni és láttatni a belső küzdelmeket. Es olyan értékeket mutat nekünk, amik szinte ismeretlenek a mai embernek: türelem, szolidaritás, lemondás, áldozatkészség. A Für Elise végén a lány megtalálja halott apja szerelmes leveleit, amiket egy másik nőhöz írt, nem az anyukájához. Dühöng, csalódott. Az anyuka pedig szelíden megsimogatja a kezét, h ne haragudjon rá. Hátborzongató.

Jablonczay Lenke Szabó Magda születése után megtagadta férjétől a szerelmes együttléteket. A férje nem vált el tőle, de keresett magának egy olyan nőt, aki az ágyban is szereti…

G. E.: Emberi történetek, emberfeletti lelkülettel.

Látom megőrizted a szép gondolataidat és ki is tudod fejezni, amit érzel.

Csurdu: G. E. a tanítványom volt, mindig szépen fogalmazott. 

-

csurdu - Balogh Márta

Régimódi történet / Családi történet

Hitelesnek érzem a történetet, kendőzetlenül le van írva az, hogy mi emberek, milyenek is vagyunk valójában.

Miért éppen Szabó Magdáról (1917-2007) írok? Úgy tudott szembe nézni a világgal, hogy ránk hagyományozta hatalmas műveltségét, gazdag tapasztalatait az írásaiban. Kiemeltem a munkásságából a „Régimódi történetet” a „Családi történetet” Tudjuk, hogy Jablonczay Lenke, az édesanya is költői-írói vénát örökölt, akiről a nagyanyja azt mondta a háta mögött – jobb a verse, mint az apjáé. – Rickl Mária, a nagymama, korán kitűnt gazdálkodó tehetségével, akinek az apja kalmár, kereskedő, nem akarja a lányát Jablonczay Kálmánhoz adni, hanem egy olyan derék embert talált neki, aki nem élt nagylábon, módos polgári jólétet biztosított volna neki. Mária azonban Jablonczayt választotta, az apa pedig kénytelen volt engedni. – Az após bénaságában is uralkodott a kastélyban, sakkozott, olvasott, távcsövön figyelte a környező világot. Mária hozománya elúszott az ifjú Jablonczay keze alatt, és a birtokot is elárverezték. – Rickl apa megmenthette volna a birtokot, de nem volt hajlandó kisegíteni a vejét, nem bízott benne. – A lánya családja, a Jablonczayak elszegényedtek, a kastélyból pedig Ricl Mária számára fenntartott polgári házba költöztek. A gyerekek lassan felnőttek, a fiúból egy nagylábon élő mihaszna ember lett, aki semmit sem vett komolyan, és verseivel szédítgette a lányokat. Gazdag feleséget szerzett magának, akinek a vagyonát eltékozolta, a kislányukat, Lenkét, pedig a nagymamára, Máriára bízta. – A nagymama öregségére megkeseredett. A férje pedig elveszítette az egészségét. – Lenke szigorú nevelést kapott, mégis szép lánnyá serdült, a fiúk még párbajoztak is érte Jobb verset ír, mint az apja – mondta a háta mögött a nagyanyja. Lenke felnőttként önállóságra vágyott, férjhez ment, el is vált, de új lehetőség adódott, felajánlották neki a tanítói állást. – A nagymama mindenkit elveszített, és Lenke nem akarta egyedül hagyni, mellette maradt volna, de a mamája a magány mellett döntött. – Te vagy az egyetlen Jablonczay, aki meg akarja fizetni az adósságot – mondta az unokájának. – Ennyi az egész történet? Sokkal több. Benne van a nagy család, a rokonság, a környezet, az akkori emberek, az akkori élet mindennapjai. Nem volt egyszerű élet. A részleteket megismerhetik mind a filmekből, mind a regényekből: Szabó Magda „Régimódi történet”, a „Családi történet”.

-

csurdu - Balogh Márta