Gondolatok

Hirtelen jött a zápor végigsöpörte a várost. Felmosott. Megitatta a földet, a természet is felüdült. Megszűnt a poros levegő. Az emberek is felfrissültek vagy lepihentek, ha megtehették. Amilyen gyorsan jött az egyik zápor

a másik után, olyan hamar elillantak, mégis jót tettek. Május van, és a májusi eső aranyat ér, mondja a mondás. – Vajon, a mezőgazdák is örültek a záporoknak?

Természetes, hogy az az intézmény jól működik, ahol a vezetőnek megvan a szakmai tudása, gyakorlata, valamint a rátermettsége a feladatra. Miért mondom ezt? A lelkiismeretes és tehetséges ismerősöm dilemmázott a leltár miatt. Megbeszéltük a jelenlegi állapotot, és sikerült felülemelkednie az idegességén. – Az eredmények általában igazolják a munkálkodó embert, ámde lehetnek kivételek.

Az autizmus egyre ismertebb lett Magyarországon is. Többek között hála ezért a Nők Lapjának is. Az autisták maguktól nem tudnak boldogulni, pedig vannak olyan adottságaik, amivel magasan az átlag fölé emelkedhetnének, ha megvannak a feltételek hozzá. Kiemelem példaként a rajzkészséget, egy vonalból képes rajzolni. Ha támogatnák, meg tudna ebből is élni. – Vajon, milyen támogató rendszert tudunk létrehozni az autisták életének megsegítésére?

Mindenkinek megvan az a lelkisége, hogy meg tudja különböztetni a jót a rossztól, és felvállalja a nehézségeket?

Általános iskolában a fiú kitűnő tanuló volt, dicsérték a tanárok. Csendes, mosolygós, visszahúzódó gyerekként élt, nem vitt másokat előre, szépen beállt a sorba. Felnőttként is találkoztam vele, nem változott.– Vajon, megtalálta a párját, akiben megvolt a készség a jó döntésekre?

Itt volt neki a lehetőség, hogy felfrissítse a háztartását, meg a könyvtárát az enyémből.

A szemem előtt is megtette, elvette, ami megtetszett neki, ha nem szóltam rá.