Gondolatok

Az életed mindig más, ha nem a te szemeddel nézed, másokkal együtt éled.

Könny szökött a szemébe, örömében könnyezett.

„Íróember sosem bíz rá mindent a naplójára vagy levelezésére,

csak a maga teremtette hősök mondják el igazi történetét, azt, amelyt nem élt át, de szeretett

volna átélni,” (Francois Mauriac= Prométheusz vagy Balzac élete)

„A nagy elmék szerencsétlensége, hogy szükségképpen megértenek mindent, a bűnöket és az erényeket is.” (Balzac)

„Eljött a pillanat, amikor Sziszüphosz se nem sírt, se nem mosolygott, hanem olyanná vált, mint a szikladarabok, amelyeket szünet nélkül görgetett.” (Balzac)

„A nagy szenvedélyek olyan ritkák, mint a remekművek.” (Balzac)

„Én egy egész társadalmat hordozok a fejemben.” (Balzac)

„Akárcsak Moliere, ő is mély filozófus akart lenni, mielőtt komédiákat írna.” (Balzac)

„Magam gyakran voltam generális, császár; voltam Byron, majd meg semmi. Miután eljátszadoztam az emberi dolgok legtetején, rájöttem, hogy még minden hegy megmászása hátra van.” (Balzac)

„Gondolataim közepette nincs olyan perc, amikor egyedül volnék; úgy bennem vagy, mint a bánatom, a munkám és a vérem.” (Balzac)

Mondás: nő, mint a bolondgomba, és majd megesszük a szemünkkel a gyereket.

Maga a helyzet gyötrelmes volt annak idején, de az emlékezés megszelídíti, szinte megszépül egy-egy múltbeli esemény.