Gondolatok

Szél kerekedett, fölkapta a híreket, hogy szétszórja, elhintse. Ha a szél megáll, oly tünékeny lesz a hírfolyam, úgy elillan az éterben, mintha nem is lett volna sosem.

 A kétkedés új gondolatokat gerjeszt. 

Március 26-án szélcsend van. tiszta és balzsamos a levegő. Ezt érezzük séta közben. A gyermek is megnyugszik a babakocsiban és szendereg, szunyókál.

Mit hoztál? – kérdezte Bencus, ahogy beültem az autóba. – Te is hoztál nekem valamit? – kérdeztem vissza. – Igen, puszit – volt a válasz. Én pedig odaadtam neki a csokit.

Ügyi-fogyi: ki érti ezt, ha egy „művészre”,  alkotóra mondják, aki remekművet alkotott?

Az a mozgás, ami megnevettet, még nagyobb életerőt ad? Igen, valószínű. Mi akkor nevetünk, ha eltévesztjük a tánclépést vagy leblokkolunk, szamárkodunk, csak állunk és nézünk, bámulunk,  mint borjú az új kapura (korábban, fiatalon bosszankodtunk); meg olyankor is vidámkodunk, sőt tapsolunk, ha látjuk, hogy jó a csapat, végigcsináltuk a táncot. – Idősebb korban is azok táncolnak, akik gyerekkorban, ifjúkorban, „középkorban” is szívesen mozogtak, tanultak tánclépéseket.