Gondolatok

Valamilyen célt tűztünk ki. Mennek a napok… Előbb-utóbb célba érünk. – A cél nemcsak egy úticél, hanem több is lehet annál, a megálmodott álom, az életünk értelme.

Az álmok nem azért vannak, hogy az egyik álom elnyomja a másikat.

Válogathatunk az álmokban, mégpedig úgy, hogy megerősítjük magunkat, és az álmok kiegészíthetik egymást.

Egy kulturális program szervezése az emberben előrezgéseket, energiákat vonz. Ha kiengeded a kezedből az irányítást az esemény folyamatenergiáit elveszítheted. Az utórezgések, az energiák arra jók, hogy elemezd a történteket, gazdagodjál emberismerettel.

Kivel osztod meg a gondolataidat? Mindazokkal, akik kíváncsiak lehetnek rá, ha jelzik, ha nem.

Megtörténnek dolgok és az igazság legtöbbször az, hogy ennyire voltunk képesek. Minden tapasztalat után változhatunk, de a mondásom igaz lehet: ennyire vagyunk képesek.

Mecénás: „A művészeknek és a művészeteknek anyagi pártfogója. Az elnevezés Maecenas római lovag, Horatius és Vergilius támogatója nevéből vált köznévvé. Mecénásra a középkor művészeinek is gyakran volt szükségük. Hazánkban ezt a szerepet napjainkban állami intézmények látják el, nemcsak a művészetek, hanem a tudomány és a szakképzés területén is.” Manapság az is előfordul, hogy ember önmecénás. Az író maga adja ki a művét, maga szervezi, megszólít embereket, telefonál az intézményeknek, levelez velük, felkészül az alkalomra, a bemutatójára és meg is vendégeli a látogatókat a könyvbemutatón. 

Nem lehet csodálkozni azon, hogy az emberek nem tudják elengedni megélt szerepeiket, nehezen tudnak váltani. – Mit tesznek egyesek? Helyzetbe hozzák magukat, kockáztatnak.