Gondolatok

Napsugaras napra ébredtem. A szobám szinte ragyog a fényben, a szemem pedig meglát mindent. Remélem, az egész nap ilyen lesz! 

Apám mindig tudta, hogy mit kell tennie vagy mit nem kell tennie. Ez egy általános mondat. Azt akartam kifejezni, hogy a mai apáknak mintha nehezebben menne ez a szerep. Fiatalon nősülnek? Manapság ez sem igaz. Megfontoltan nősülnek, egyre érettebben? Lehet. Sőt eljuthattunk a nulláig is, odáig, hogy már nem is akarnak nősülni, apák lenni? Meghalt volna a szerelem, a vágy a gyermek után, a hit a párkapcsolatban…? Ha így lenne, nem születne vallomásos lírai szösszenet és vers a szerelemről, a nőről, a férfiről és a gyermekről.  – Tudom, hogy jóval összetettebb az apaság kérdése. . „Egyrészt a mai apák a '80-as évek kulcsos gyerekei vagy rosszabbak (nem láttak mintát maguk előtt, mert T. Szüleik a pénz istennek hódoltak 7/24-ben és azt hitték, hogy a drága ajándékok helyettesíthetik az együtt töltött minőségi időt). Másrészt a be nem vallott népesség csökkentési projekt része a "globális felmelegedés" (értsd, aki nem buzi, az már nem is ember, az a kisebbség) és ez nyilván nem kedvez a nemi szerepeknek. Az apa a nap, az anya a hold. Egyenrangúak, de NEM egyformák! Egyszerűen MÁS a szerepük. Ha jobban tetszik, az egyik alma, a másik körte. Nem kéne összekeverni, összemosni...”(T. B.)

Megkapta az információt, az ő dolga, hogy hogyan dolgozza fel. Egy felnőtt embernek joga van a saját feje után menni vagy barátokkal, hiteles emberekkel konzultálni…

A tél most ilyen. Csak pozitívan…!

A beszéd félrevisz, írásban gyakorlottabb vagyok – mondtam az unokaöcsémnek – Válasz: az írás lassúbb... Elnevettem magam, értettem a célzást.