Gondolatok

Angyalszárnyak suhognak, a harangok zúgnak. Messze száll a hangja, hogy mindenki meghallja. Megint elmúlt egy óra.

Egyetlen könyv segít a helyesírásunk ellenőrzésében, a „Helyesírási szabályzat és szótár” 12. kiadása. Ne bízzunk a különféle helyesírási értelmezésekben, a szabálykönyvön kívül, mert csak zavart okozhatnak bennünk.

Amikor még gyermek és ifjú voltam, semmi sem volt lehetetlen. Messze néztem, és a távolban láttam a jövőt. Anyám-apám adta úti tarisznyát a vállamra vettem. Lelkembe zártam az otthon melegét. A szeretetet születésünk óta tanuljuk, örökké kaphatjuk-adhatjuk. Elhagytam a szülői házat, de sokszor mentem haza. – Minden fiatal útra kel, ha önálló akar lenni. 

"A szeretet nemcsak befogadást, hanem elengedést is jelent és sokszor a szülő képtelen elengedni a gyermekét ilyen-olyan indokkal. Az elengedés nélkül nem beszélhetünk szeretetről..." (T. B.)

Ami látszik, azt jobban lehet orvosolni, mint ami rejtve van?

Duna-parti lány vagyok. Nincs száz méterre a házunk. Az Öreghegy lábánál lakunk. Szépséges völgy az otthonunk. – Ma már más ez a táj, elvadult, lakatlan. Vajon, mikor lesz élet benne, életre kel valaha?