Gondolatok

Irigyeljük vagy tiszteljük a másik embert? Miért irigykedünk? Mi szeretnénk megélni azt, amit ő elért?

Ha hiszel magadban, az energiádat sem veszíted el.

Mit tudunk róla? Sosem eleget. 

Milyen alapon történik valami? 

Ki mit tud? Lehetőség van arra, hogy akárki-bárki megmutassa a tudását… 

Miért az kell, ami neki van?

Ha ő találta ki, ha ő dolgozott meg érte, akkor az övé.

Nemcsak mondja, hanem tényleg meg is tette. Önmagából merítette, megalkotta, meg is teremtette.

Az örömkészség, a szeretet, a hosszú élet egyik titka?

Mikor tudunk örülni a másik ember sikerének? Ha közel áll hozzánk, becsüljük, és még akkör is, ha mi is lelkesek, sikeresek vagyunk.

Az ismétlődés természetes. Számtalan jelenség újra meg újra felbukkan, ismétli magát az életünkben, és ez a ritmus lehet monoton és váltakozó. Akiben a ritmus szárnyakat növeszt, azt nem zavarja az ismétlődés.

Nem hiszek abban, hogy a nyelvünket ütős szavakkal kell teletűzdelni, hogy csak azokkal kommunikáljunk. A magyar nem mai vagy tegnapi, a nyelvünk történelmi hagyomány, nyelvújítók, írók és költők és mások is gazdagították, és ahogy mi is örököltük, úgy hagyományozzuk az utódainkra.