Gondolatok

Válasszak ki egy terméket, nem kell megvenni! – mondta az ifjú Lili, aki egy újság előfizetésre „beszervező”. Nagy nehezen rámutattam az okostelefonra. Mindketten nevettünk, az övé volt. Utána a  porszívót választottam. – Ajándékba

kapom – mondta. – Köszönöm szépen, Lili. Gondolkodom azon, hogy rendeljek-e újságot. A postaládám nyitva van, az sem vigasztal, hogy többeké is, így nem rendelek semmit, hanem megveszem, ha kell valami. – Az újság ingyenes postafiókot utalhat ki? Lehet, de köszönöm, nem kérem a felajánlást, az ajándékot – ezzel lezártam az ügyet.  – Lili ügyes „eladó”, nagy jövő előtt állhat.

Aki a harmóniát megélte, csak az tudja, hogy mi a diszharmónia.

A kérdés az, hogy a nagy pillanatot megérezzük-e, vagy érzéketlenül hagyjuk elmenni...

Ahol humor van, ott minden összejön? Ezt a kérdést másként

válaszolaja meg a humorista, másként a kifigurázott ember, és megint másként a közönség.

Az a jó világ, amelyik élni hagy.

Az más, ha önvédelemből a lányok az alkohol helyett, mást öntenek az üvegbe, az alkohol látszatát keltve. Meg az is más, ha önkényesen kicserélnek holmikat, meg sem kérdezve a tulajdonost, ez már lopás.

Volt, amikor annyira meglepett valakinek a viselkedése, hogy nem szóltam rá, pedig jelezni kellett volna, hogy nem tetszik, amit tesz. Azt kellett volna mondanom: veszek neked a boltban ilyeneket, de ezeket nem adom oda. 

Ha elvesztettünk egy kapcsolatot, annak is megvan a tanulsága. Nem véletlenül született ez a gondolat: vágyni kell arra is, ami a miénk. Szépen és jól élni csak úgy lehet, ha tisztában vagyunk a mások igényeivel, meg a sajátunkéval is.

Lili lehet eladó, fodrász, pedagógus, kozmetikus, pszichológus, utazó nagykövet, orvos, fotós, festő, író bárki más. Lili nemcsak egy Lili, hanem az összes női név benne testesül meg, ha előjön az írásaimban.