Gondolatok

Az ismerőseim Dunaújváros közelében a telkükön csináltattak egy új kaput. Az asszony pedig cserépben, szobákban évekig nevelte a tujákat, és azokat ültették ki az út mellé, hogy elfogja a port, amit az autók felvernek. A nagy vihar után, a felázott

földből a tolvajok nem restellték kiásni és lenyúlni, ellopni, elvinni a nyolc, szép egészséges tuját, amit mások évekig nevelgettek, hogy szép, egészséges növény legyen belőle, és védje őket, őrizze az egészségüket, örömöt adjon. Ma fedezték fel a lopást. A mester annyira fel volt háborodva, hogy nem válogatta meg a szavait, mindenfélét mondott, csak jót nem. Tökéletesen megértem. – Nem is tudom, hogy mit csináltam volna, ha velem történik meg ilyesmi.

Csurdu-lakás rejtélye: Valószínű, hogy az Ufók jártak nálam, eltűnt a Panangin, azért kedvelem a dobozos tablettákat, és nem pedig a leveleseket, mert könnyebb kezelni.

Amire oktattak-neveltek minket már csecsemőkorunktól a „felnőttkorig”, majd amire a környezetünk és mi neveljük magunkat a személyiségfejlődés és önművelés során, azt visszük tovább egészen az életünk végéig. Amibe beleszoktunk, amit megadunk másoknak, arra vágyunk, vagy azt elvárjuk, azt szeretnénk visszakapni, ha lehet. Ez azonban emberfüggő.  A tisztelet olyan fogalom, amit nem mindenki ért teljes egészében és világosan, így nem is képes helyzeteket tiszteletteljesen megoldani. A tisztelet helyzetfüggő is.

A tapasztalatok hiánya nem ment fel téged a felelősség alól. A látszat csalhat, tudjuk, azért érdemes odafigyelni arra, aki érdemben képes információt átadni neked. Ha pedig mégsem érted meg, még akkor is az a megoldás, hogy nem hagyományozod át a dolgait, hanem nem fogadod el a megbízást.