Gondolatok

Milyen a szemed színe? – kérdeztem az egyik barátnőmtől. Megnéztem. Ugyanolyan színek vannak a szemében, mint az enyémben. Zöld és barna, még színfoltok is akkorák, egyformák. Nagyon megértjük egymást. Láttam egy filmet (A szem tükrében amerikai sci-fi),

amely többek között,  éppen a szemszín és az agy összefüggésének vizsgálatáról, kutatásáról szólt, amelyben bebizonyosodott, hogy az agy kutatásában milyen jelentős szerepet tölthet be, ha két vagy több ember a szemének színe megegyezik. – Vajon, hányan találunk olyan barátokat, akiknek a szeme színe azonos a miénkkel?

Nem véletlenül hordanak a western filmekben nagy, karimás "kalapot," meg a valóságban is, hiszen beárnyékolja, védi az arcot az erős, harapós napsugaraktól.

Vannak helyzetek, ha felnyitjuk a másik ember szemét, boldogtalanná tehetjük, elvehetjük az életkedvét. 

Még az ajtónyitásnál is lehetnek meglepetések a lépcsőházban. Megvártam az utánam jövő nagymamát, meg az unokáját a nyitott ajtóval, hogy ne kelljen a kulcsot elővenniük, előhalászniuk. Nagy nehezen megértettem, hogy az olyan négyéves korú, négyévesforma kisfiú most egy varázsló, aki maga akarja kinyitni az ajtót, mégpedig varázslattal, és a kezében pedig látható varázskulcs van. Gyorsan becsuktam az ajtót, hogy a gyermek varázsolhasson. – Nem mindennapi dolog, ha találkozhatunk egy igazi varázslóval, egészen megfiatalodtam, mintha engem is elvarázsoltak volna.

Ha kétségeink vannak, nehezebb a döntés, és az elemzés elmaradhatatlan.