Gondolatok

Az átlagemberekről van szó. Amíg ifjú az ember gyorsabban dönt és cselekszik. Az öregedéssel kevesebbet vállal, megfontoltabb, örül a jó megoldásnak. Ifjan pedig annyi mindent tesz-vesz spontán, ösztönösen, hogy észre sem veszi,

mennyi mindennek örülhetne, természetesnek tartja a jó „eredményeket".

Elmentem  egy szakrendelésre, hogy útiköltség papírt kérjek. Ahová én megyek, oda nem jár, mondta a nővérke, csak úgy lazán, nehogy foglalkozni kelljen a dologgal. Nem akartam hinni a fülemnek. Vannak speciális esetek, amikor a körzeten kívül találjuk meg azt a gyógymódot, amire szükségünk van… Jogszabály ide, jogszabály oda, ez így nem helyes. Ha fellebbezni lehet, akkor a jog is elismeri, hogy vannak kivételek… A törvények, a jogszabályok  azért vannak, hogy segítsék az embert bármilyen helyzetben, hogy egy társadalom megfelelően tudjon működni. 

Benne lenni egy helyzetben mindig azt jelenti, hogy meg kell oldani. A megoldáshoz pedig feltételek kellenek. Kívülről könnyű pártját fogni olyan dolgoknak, amelyek nem tartoznak a hatáskörünkbe. Így van, nem kerül semmibe, nem kell tenni érte, nincs semmiféle vonzata, nem jár kötelezettséggel. Ha felelősen gondolkodunk, akkor óvatosan biztatunk bárkit is olyasmire, aminek hosszú útja van…

Az érzelmek és az ész együtt adja a jó megoldást, bármibe is kezdesz.

Mitől jó egy helyzet? Ha van benne öröm.

Égi jelenségek: olyan hajnal volt, amit csak az alkony tudott felülmúlni.

Mikor sír a fa? Ha ellepik fagyöngyök.