A föld árnyéka (líra), gondolatok

Csurdu: A föld árnyéka

Ahol a víz az úr, ott vízben áll a föld.

Ahol a hő az úr, ott kiszárad a föld.

Az ember pedig ide-oda röpköd,

Ide kap, oda döf, hisz övé a föld.

 

Tudjuk, hogy az embereket felismerhetjük a hangjukról. Az én hangom a balesetem óta sokat változott, mégis a hangomról ismert fel egy régi ismerősöm. – Lehet, hogy az érzelmek segítik a hangunk jellegzetességét megőrizni.

Nem kell sok ahhoz, hogy megéljük mások örömét. Elég egy kis figyelmesség, egy-egy kellemes gesztus, de lehet egy odaadott „banán” is. Ha láttuk a hozzánk közel álló ember örömét, amit miattunk élt meg, máris szebb lett a világ.  (Nemcsak gyerekről van szó, hanem felnőttekről is... )

Aki tudja, hogy képes hatni az emberekre, az vissza is élhet ezzel az adottságával. – Hogyan védekezzünk? Legyünk résen!

Ki a meghatározó ember? Aki úgy tud gondolkodni és tevékenykedni, hogy eredményes legyen, és beleviszi a másik embert is a feladatba.