Félreértés nélkül

Örök emberi dolog úgy értelmezni egy mondatot, ahogy a gondolkodásunk engedi. – Lehet gyorsolvasásban

olyan gondolatokat kitalálni, ami nincs is a szövegben. – Számtalanszor előfordul, hogy régebbi helyzetek úgy jönnek elő, mintha teljesen új helyzet lenne, hiszen semmi sincs belőle a régiből. – Pláne akkor, ha fizetni kell valamiért, azt gyorsan elintézzük, de a mondatok értelmezését már nem tartjuk fontosnak. Nem kérdezünk vissza, nem tisztázunk, azért vannak a nagy félreértések. El is intézik egy kézlegyintéssel, félreértés volt. - Hány félreértés kell ahhoz, hogy leszokjunk a félreértésről? – Ábrándozzunk csak! Eljön majd az idő, amikor nem félünk a visszautasítástól és visszakérdezünk, így helyesen értelmezünk egy-egy beszédet, mondatot, közlést. A félreértések miatt van sok rossz. Nem megyünk el valahová, nem csináljuk meg, amit meg kéne oldani, telefonálunk, nagy lelki meccseket játszunk, eltávolodunk valamitől, ami fontos lenne stb.… Félreértettem – mondja. Neki csak ennyi. Ő mindent ért, csak néha félremegy a megértés.

Hozzászólás

Nem sok köze van a szöveghez, mégis eszembe jutott: Montágh Imre Figyelem vagy fegyelem?! c. könyve, beszédes cím...

Üdv.: Csurdu...

-

csurdu - Balogh Márta