Csurdu Balogh Márta: Útvesztések szorongással

Önmaga elől senkit sem lehet megmenteni, ha nem akarja. (Csurdu)

Csurdu Balogh Márta: Útvesztések szorongással

Vitathatatlan, hogy az egyik legfontosabb dolog az ember életében a testi-lelki egészség. De, akinek nincs, az mit tegyen? Ne adja fel, küzdjön az életesélyért!

Minden ember felelőssége, hogy testi és lelki egészségét ebben a helyzetben is fenntartsa. Günter Grass író szörnyűnek találja a XX. századot, mégis jól érzi magát benne, és ő "boldog pesszimista", a boldog kőgörgető. Itt a kulcs: megtalálta helyét a világban, és "Sziszüphoszként" akkor is görgeti a követ, ha a kő sosem kerülhet a helyére. Nincs teljes boldogság. Mit hoz a XXI. század? 2014-ben lehet találgatni, hogy mi lesz 50-100 év múlva, de a belátáshoz tények kellenek.

Miért fontosak a kapcsolatok? Egy egészséges társadalomhoz hozzátartozik, hogy az emberek tudjanak egymás mellett élni. Akarjunk nagylelkűek lenni! Tegyük meg azt a jót, amit kérnek tőlünk, ezzel megerősíthetjük önmagunkat is.

Az egészség és a társadalmi jólét összefügg egymással? Hogy mi jellemzi a mai világunkat? Az átmenetiség. Azt is mondhatnánk, hogy újraéledt a madáchi londoni szín. Mai világunkat érdekháború, tülekedés, gyors meggazdagodás, az erőszak, a létharc jellemzi. Egy-egy ország képe, kultúrája már egy átutazónak is szembetűnik.

Egy társadalom, egy gazdaság meghatározza a maga kultúrköreit, ami nem biztos, hogy egészségesen fejlődik. (Az alap minősége hat a felépítményre.) A vezető felelőssége meghatározó, de az egyes emberé is hozzáadódik. Hogyan tudja szolgálni önmagát, mennyire tudja beleélni magát társai helyzetébe? Egyáltalán elfogadja-e, ismeri-e a másikat, a kollégáját és a többi kapcsolatait?

Az ember társas lény, születésétől fogva tanulja a többi emberrel való együttlétet. A csecsemő is megérzi, ha valaki feszült, szorongó, nem akar odamenni hozzá, de nemcsak a gyerek van így, hanem a felnőtt is. Számtalan példa van arra, hogy a kiegyensúlyozott ember mellé áll majdnem mindenki, a nyugtalanokat elkerülik? Igen. Sőt a beteg saját magát is nehezen tudja elviselni, különféle fájdalmas tünetei vannak. Jó lenne, ha toleránsabban tudnánk viselkedni, a szorongók pedig felismernék magukon a jeleket, és megkaphatnák a megfelelő gyógykezelést.

„Én azt gondolom, hogy a szorongásban és a félelemben is van egy közös elem, mégpedig valami fenyegetés. Valami veszély leselkedik rám. Ezt a szorongásban is megéli az ember, a félelemben is. A szorongásban a veszélyérzet, a veszélyeztetettség, a fenyegetettség valódi oka nem tudatos. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs oka – természetesen van, csak nem tudatos. -A szorongás lényege az, hogy megélek egy fenyegetettségi helyzetet, de igazándiból nem értem, hogy mi az oka, és nem tudok rajta akaratlagosan változtatni. Ez ugyanis nem elhatározás kérdése. Az emberek úgy próbálják a szorongásukat csillapítani, hogy keresnek valamilyen racionális okot, ami nem valódi ok, de a megértés illúzióját kelti. Ezzel azonban a kérdést nem lehet megoldani. (Az óvodásoknál még gyorsan nyomon követhető a szorongás valódi oka.) Tudatos csak a szorongás tünettana, amit megél az ember három szinten. Először is érzelmi szinten érzékeljük, hogy valami rossz fenyeget. Az érzelmi reakciót vegetatív tünetek követik: szívdobogás, görcsös, gombócszerű érzés a torokban… Ezután a tünetek viselkedés szintjén is megjelennek. A szorongó ember nagyon gátoltan viselkedik, tele van félelmekkel, retteg, mit szólnak ahhoz, amit tesz, amit mond… Éppen a szorongása viszi bele abba a magatartásformába, amit szeretne elkerülni. A másik lehetőség, hogy valaki túlkompenzálja a szorongását, és krakéler, agresszív módon viselkedik.”(Popper Péter) Szorongások: GAD, PTSD, SAD és egyéb fóbiák, kényszeres szorongás, pánik)

Világos a félelem, a szorongás fogalma. Azt is tudjuk, hogy nem minden félelem, szorongás káros vagy kóros. - Az ősember lerajzolta a bölényt a barlang falára dárdákkal, emberekkel együtt, „félt” tőle, de kellett a hús, a táplálék, felkészült a vadászatra, ami vagy sikerült, vagy nem. Vajon ma is szorong a vadász? Igen, egészséges drukk van benne. (Minden olyan feladatot - amelynek tétje van - egészséges drukk előz meg. Ha valaki nagyon szorong, akkor képes az önvizsgálatra? Van, aki belátó, de aki nem olyan, annak kellene a segítség, bár a legtöbben, (főleg a férfiak) nem ismerik el, ami a neveltetésből is fakadhat.)

Fritz Riemann modellje: A szorongásnak négy alaptípusairól

  1. A skizoid: az önátadástól szorong, mert azt, én elvesztésként és függőségként éli meg.
  2. A depresszív: az önmagává válástól szorong, mert azt védtelenségként és elszigeteltségként éli meg.
  3. A kényszeres: a változástól szorong, mert azt bizonytalanságként éli meg… kontrollálnia kell a világot, a környezetét, a kapcsolatait és önmagát. (Ha mindig ellenőrizget, akkor mikor él?)
  4. A hiszteroid: a szükségességtől szorong, mert azt véglegességként, a szabadság hiányaként éli meg. Attól fél, hogy egyszer csak megáll az élet, és nem lesz több fejlődés és változás.

(A SAD, a GAD, a kényszeres és a hiszteroid (Kálmán) példája megtalálható a „dolgozatomban”.)

A következő példáim arról árulkodnak, hogy a reális félelem irreálissá növekedhet.

A szorongás jelei is sokfélék, ahány ember, annyi rezgés. Hogyan beszél? A hangja árulkodik a betegségről. Mit tesz? Rosszul van. A túlzott szorongás fájdalommal is járhat. Kétségek? Fenyegetettség érzése, mi ez? Nem tudom, mitől van, egyszerre csak rám tört a félelem. Meg kellett állnom. Figyelem magam. Önvizsgálatot végzek. Mivel segíthetek?- Hányszor volt már úgy, hogy értetlenül állt a dolgok előtt? Még fel sem ocsúdott, már jött a következő roham.

Bruce Joel Rubin könyvéből készült Jákob lajtorjája című filmből is arra látunk példát, hogy hogyan tör elő a semmiből a férfi szorongása. „Valami történik Jacob Singerrel. Már évek óta állandóan visszatérő rémálmok gyötrik, melyben megjelennek emlékei a vietnami háborúról. Most azonban, évekkel később, valami még rettenetesebb esemény veszi kezdetét az életében. Hallucinált, démonok jelennek meg előtte. Jacob, az őrülettől fél, ismét felkeresné pszichiáterét, akiről azonban kiderül, hogy nem sokkal korábban meghalt. Barátnője azzal a magyarázattal állt elő, hogy Jacob démoni látomásai valamiféle lelki problémával magyarázhatók. Ezt a férfi egészen addig el is fogadja, amíg nem találkozik régi, háborús bajtársával, aki elmondja neki, hogy őt is hasonló hallucinációk gyötrik.” Utal arra, hogy ő csak egy hippi volt, egy port talált fel, a”lajtorját”, börtönbe került, majd a kormánynak dolgozott a további kutatások miatt, az új szert a katonák doppingolására akarták felhasználni, ami olyan zuhanásos állapotot hozhat létre, mintha lefelé „utaznánk” a létrán, erősebb droghatású, mint az LSD. A harcoló embereket puhánynak tartották, az agressziójukat akarták növelni ezzel. Először a majmok kaptak belőle, dühükben agyonverték egymást. Majd az a katonákon is kipróbálták, de nem az ellenséget ölték meg, hanem egymást. Jóval kisebb adagot kapott Jacob egysége is. Katasztrófa lett belőle. A Pentagon tagadja a droghasználatot: Vietnamban nem adtak az amerikai katonáknak harcfokozót. (Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja.) - Mi lett Jacob bajtársával? Nem látjuk többé. Addig, amíg Singer pszichiátere élt, többé-kevésbé jól volt, de a bizalma szertefoszlott, ugyanis az orvosok sem merték felvállalni a tényeket, ő pedig elveszítette a lába alatt a talajt és már nem akart tovább élni… Szélsőséges példa ez, ma már egyre többen értenek a szorongások gyógyításához, és valószínű szembe tudnak szállni a tényekkel is, felvállalják az ügyet, még ha kockázatos is.

Ameddig a lábam bírja film is igaz történet. A német katona hadifogoly lett, (25 évi kényszermunkára ítélték) egy bányában dolgozott Szibériában, és szökéssel próbálkozott, másodikra sikerült. Nagyon erős a vágy benne, hogy együtt legyen a családjával. Éveken át bolyong Szibérián keresztül, amit az ő szorongatott helyzetében nemigen lehet kalandozásnak nevezni. Majdnem lefagyott a lába, de talált rá gyógymódot. Már annyira megbetegedett pszichésen, hogy rémképei, hallucinációi voltak. Az aranyásóktól is nehezen szabadult, majdnem az életébe került. Belekényszerült egy vonatvezetői munkába, a célnál alig tudott megszökni. Önvédelemből, de a szorongásai miatt is embert öl. (Szinte a csodával határos, hogy hazajut, de az is igaz, hogy idegenek is segítettek, és egy rokona felismerte és melléállt.)

A sereg nem enged, Született július negyedikén - mindkét film a háború utóhatásairól is képet ad, a szorongást nem könnyű legyőzni.

PTSD (poszttraumás stressz szindróma): a háborúból hazatérteknél „harctéri sokk vagy háborús neurózis”-nak hívták. Természeti katasztrófák, közlekedési balesetek, nemi erőszak, tűz stb. jellemző tünetei: az átélt események rémálmok, rettegés formájában állandóan visszatérnek, igen könnyen felismerhetők. A beteg kerül mindent, ami felidézheti azt, visszahúzódóvá válik, kapcsolatai megromolhatnak.  Feszültség, ingerlékenység, düh, harag, a pozitív érzelmek hiánya állandósulhat. – Specifikus pszichoterápia és gyógyszeres kezelések együttes alkalmazásával kedvező eredmény érhető el.

A háborús katona és a gyerek a legveszélyeztetettebb az életben, bármilyen szempontból a legkiszolgáltatottabbak, meg az öregek és a betegek. (Nóra és a szorongások című tanulmányom a gyerekekről szól).

A leggyorsabb Indián című film egy idős, új-zélandi autóversenyző (motorversenyző) kálváriáját mutatja be. (A szorongó öreg elveszik, bár a fiatallal is megtörténhet.) A törekvő idős ember győzhet? Ha nem adja fel.

Minden komoly betegség szorongást és útvesztést hoz az életben.

Cartagena című film béna betege mindaddig szorong, míg rá nem talál olyan betegápolóra, akiben megbízik.

Az egészséges nő álmaiban mindig megjelenik a szerelem gyümölcse, a gyermek, ha ez nem adódik meg neki, szorongást okozhat.

A gyermek már megvan, de az anya túlzottan aggódik és  nagyon félti, ez is szorongást okozhat.

„Nagyon sokan azt hiszik, hogy könyvből meg lehet tanulni jó anyának, szülőnek lenni. Nem lehet könyvből megtanulni. Dehogy lehet. Ehhez belső biztonság kell.” (Popper Péter)

Fejlődéspszichológusok írják, hogy félelmi reakciók már öt és nyolc hónapos csecsemőnél feltétlenül megjelennek – a gyerek már ott tart a fejlődésében, hogy észreveszi, megérzi a félelmet és szorongást keltő jelenségeket, és reagál is azokra.(Jelzés a szülő és mások felé.)

Ha egy óvodást hoznak pszichológiai vizsgálatra, viszonylag gyorsan eljutunk a szorongás okához. „A gyerek megéli a szorongást, de nem tudja az okát adni. Ha az ötéves gyereket elhozzák a pszichológiai rendelésre, nyilván nem fogja nekem azt mondani, hogy pszichológus bácsi, a szüleim konfliktusa és labilis érzelmi állapota miatt szorongok. E helyett keres valamilyen racionalizálási lehetőséget, és akkor egyszer csak azt hallja, hogy a szomszédba betörtek. Ehhez hozzákapcsolja a szorongását, és attól kezdve a betörőktől fog szorongani, sőt tulajdonképpen félni.” (Popper Péter)

Ismerek egy családot, ahol az egyik gyerek teljesen magatehetetlen (születési rendellenesség miatt), már ötéves, növöget, mint a többi, de tudat és mozgás nélkül. Teljesen kiszolgáltatott. Azt teszi, amit tesznek vele: mozgatják, etetik, fürdetik, öltöztetik, beszélnek hozzá és „játszanak” vele. (Sorstársai is vannak, biztos vagyok benne.) A család tagjainak szorongása sosem múlik el, féltik a gyereket, a tehetetlenség miatt is, nincs gyógymód, nincs megoldás, az orvostudománynak is megvannak a maga fehér foltjai. Vajon mit tesznek vele, ha ők már nem lesznek?

Nóra kisiskolás korától szenved a szorongástól. Neki csak az ötös a jó jegy, teljesítménykényszeres gyerek, ami szorongásos tüneteket, betegségeket, rosszulléteket, fájdalmat okozott. A szóbelitől fél, nehezen akar megszólalni, az írás jobban megy neki. A nyilvános szereplés nagyon zavarja (kevesen szeretnek mások előtt szerepelni, de hamarabb akklimatizálódnak, mint ő). Kétszemélyes konzultáció elfogadottabb nála. (Nóra és a szorongások című tanulmányomban található vallomáslevelei irodalmi értékűek.) Megtalálta a gyógymódot: képregényeket alkot, rajzol, költeményeket ír, feloldja a szorongásait a zene, Csillag (a ló), valamint a beszélgetések okos édesanyjával. Az öngyógyítás magasiskoláját járja (bár korábban kapott szakemberi segítséget is).

Az „apaminta” ritka az irodalomban, a filmművészetben, a valóságban, de azért létezik. Gondoljunk csak Tóth Árpád költőre, a lánya még könyvet is írt arról, hogy milyen apa volt. Én is tudnék mesélni az én drága, jó édesapámról. Igaz történetet ábrázol „A boldogság nyomában” című film is. A főhős más lett, mint az apja volt, maga akarja nevelni, tanítani a fiát. Sajnos a felesége elhagyja, de a fiáért harcol (a neje nem tudott megbirkózni a pénztelenséggel, a saját negatív gondolataival, nem bízott a férje tehetségében). Annyi akadályt kellett legyőznie a férfinak, hogy kevesen állták volna a sarat az embertársak közül úgy, mint ő. Szinte hihetetlen, hogy ennyire kézben tudta tartani a félelmeit, csak időnként lehetett látni, hogy már az utolsó csepp kell és kicsordul a pohár. Az erőtartalékait majdnem teljesen felélte, mégis képes volt a semmiből is felépíteni magát. A szorongást feloldotta a fiában, időutazással, humorral és egyebekkel. A gyerek egészséges felnövekedéséhez, érzelemgazdag, biztonságot adó, szükségletekre figyelő, elfogadó, kölcsönösségre bátorító légkörre van szükség, amelynek gyümölcse az „engedelmesség”.

Van, amikor a tanító nénik teszik szorongóvá a kisgyerekeket, így járhatnak többen is, pedig biztatni, bátorítani, tanítani kellene a kicsiket.

Marcit félreismerte a tanító néni, pedig csak szelíden viselkedett, nem durváskodott a többiekkel. Jó eszű gyerek volt, mégsem tudta elérni, hogy becsüljék. A pedagógus leminősítette, nem foglalkozott vele megfelelően. A szülőket elfelejtette tájékoztatni arról, hogy Marci nem haladt jól a tanulással, visszahúzódó, gyámoltalan, bátortalan lett, csak a bizonyítványban jelent meg, hogy problémás gyerek. - A kiskori félelmeinket, mint belső „útravalót” cipeljük tovább az életben, nehezen engedjük el.

Zsuzsi ösztönösen jól rajzolt már kétéves kora óta, főleg állatokat mozgásban, egy vonalból tökéletesen. (Felejthetetlen.) Arra kényszerítették, hogy felejtse el az ösztönös rajztudását, és úgy rajzoljon, ahogy a tanító néni vagy a tanárnő mutatja. Már nem szeret rajzolni, pedig tudna.

Ágit az óvodában a zeneiskolába javasolták, de rajztagozatos iskolába került. Szeretett énekelni, (még tanulás közben is) mindig meg is dicsérték. Jött egy új tanító néni, aki ilyet mondott neki, hogy „nem tudsz énekelni”, attól kezdve nem is akart.

„Tantárgyfóbia?” Lehet. Másodikos voltam a gimnáziumban, hiányzások után megkértem a legjobb matekost, hogy segítsen, mert biztos, hogy azt a példát fogom kapni, amit senki sem tudott megoldani a dolgozatban. Tényleg azt a példát kaptam, és meg is oldottam. A tanárnő dicséret és jegy nélkül a helyemre küldött. Óra végén még kihívott, hogy mondjam el az aznapra feladott geometriai példát, lazán mutogattam, nem féltem, de neki nem „tetszettem” és a helyemre küldött elégtelennel. Jellemző, hogy egyik osztálytársamnak sem tűnt fel, már mindenki a pakolással volt elfoglalva. Megsértődtem, ami jogos is volt, mert ötös helyett egyest kaptam. Fél évig nem voltam hajlandó részt venni az órán. A félévi előtt kértem a tanárnőt, hogy beszámolhassak a félévi anyagból, de elutasított, kimondta, hogy most ő dacol velem. Többet nem foglalkoztam ezzel a tantárggyal. Nehezen viseltem a tanárral való konfliktust, elment a kedvem a tanulástól és nemcsak a tantárgyaktól, hanem az iskolától is. Ennek a dacnak voltak korábbi motívumai, ez a történés csak elmélyítette bennem az iskola miatti elégedetlenségemet, amit otthon szóvá is tettem, de féltettek attól, hogy bejáró legyek egy másik városba, az utazási lehetőségeim nem lettek volna biztosítva.  – A szülők sokat segíthetnek a gyereknek, ösztönözhetik a tanulásra, jobban odafigyelnek rá, sokat beszélgetnek, igyekeznek feloldani a helyzetet, sőt a tanárral való konzultációt is felvállalhatják. - Sajnos egy-egy ilyen pedagógusi magatartás megölheti a gyerekben az érdeklődést a tantárgy iránt, de a zavar is megmarad benne egy életre, hiszen nem tudott felülemelkedni a sérelmein.

A kényszerbetegek gyakran szinte filmszerűen látják a félelmes kényszergondolataikat, - fantáziáikat. Gyermekkorban inkább kényszercselekedetek (mosakodás, ellenőrzés, gyűjtögetés, stb.), felnőttkorban kényszergondolatok jellemzők (félelmetesek: rémület, horror, agresszió, saját maguk elpusztítása, és a többi) meglepetésszerűen, vagy pedig állandóan ezek járnak a gondolatokban. –Mikiről tudtam, hogy kényszeres cselekedetei vannak, és szinte zseni szintű intelligenciája. Főleg a műszaki érzékenységét, érdeklődését ismertem. Kulcsokat gyűjtött. A kulcsok recéiről meg tudta mondani, hogy milyen zárba való, sőt az indítókulcsokról az autók márkanevét is megnevezte. - Vonaton utaztunk Mikivel, közben beszélgettünk, elmondtam neki a Tiszai csönd című verset, szóról szóra visszamondta. Bartók Eszter, az énekes nagyon érdekelte, és az egyik rajongók klubjában, Budapesten találkoztunk vele. Miki boldog volt. Ez a kitűnő képességű fiú gimnazistaként, tizenhat éves korában ugrott ki a harmadik emeleti ablakból, reménytelen szerelem miatt. Meg lehetett menteni, de már nem merték egyedül hagyni.

Számtalan irodalmi példából kiemelem Harry szorongását. Már régóta nehéz helyzetben volt, de az alábbi események elmélyítették a negatív gondolkodását. A gonosz Voldemorttal való küzdelem élménye nem múlt el nyomtalanul. A nyár hírek nélkül a bezártságot eredményezte, és a magány érzetét is, mert a barátai sem írtak. Két rémes dementort kellett leküzdenie, mégis eltanácsolják az iskolából, mert egy fiatalkorú varázsló törvény szerint nem használhat patrónus bűbájt. Visszavonják a szigorú ítéletet és fegyelmi tárgyalás lesz helyette. A barátaitól megtudja, hogy Dumbledore tiltotta meg, hogy levelet írjanak neki. Az újság pedig hazugnak nevezi őt, az igazgatóját pedig gúnyolják. Értetlenül áll a dolgok kereszttűzében. A fegyelmi bizottság előtt Dumbledore megvédi, de távolságot tart, ami rossz érzést kelt Harryben, mert mindig közel álltak egymáshoz. Kilátástalannak érzi a helyzetét, teljesen magába zuhan, rosszullétek törnek rá. A társai az iskolában is hátat fordítanak neki, ráadásul az egyik tanárnő is kínozza. A barátai megpróbálják feloldani a szorongásait, de elfordul tőlük mindaddig, míg Luna, a különös lány fel nem nyitja a szemét. Voldemort éppen azt akarja, hogy egyedül maradjon, így könnyebben legyőzheti. Harry szembesülve az igazsággal lerázza magáról a félelmeit, a szorongását és fel tudja oldani a bizonytalanságát azzal, hogy visszanyeri a barátait, meg az őt támogató ifjúságot. (J. K. Rowling: Harry Potter és a Főnix Rendje)

Féltjük a gyerekeinket, aggódunk miattuk, ami természetes, de nem mindig azt mondjuk, amit kellene.

„Ahogy a svéd gyerekvers mondja: iszonyú szörnyetegekkel álmodom, és anyu mindig azt mondja, hogy azokat csak képzelem. - Ez a vigasztalás, hogy a szörnyek bennem vannak? Azt mondja, ez. Én azt gondolom, hogy a filmművészet egy szorongó világban, egy fenyegetett világban igenis mutassa meg a fenyegetettséget és a szorongást. Én látok abban egy dramaturgiát, hogy kezdetben a szörny, ami ugye mindig központi figurája a horrornak, a thrillernek, kívülről jön. Más világokból, más bolygókról jön át valahogy a mi világunkba. Azután változik a kép. A szörny a mi világunkból jön, de a múltból. Régi temetőkből, elintézetlen bosszúkból, föltámadó halottakból, de már itt volt, csak a múltban. Azután megint változik a dramaturgia, de most már a jelenben van, a házvezetőnő a szörny. A nagybácsiról kiderül, hogy tőle kell félni. És akkor már csak egyet gördül előre a horror és a thriller: hogy én magam vagyok a szörny. Elkezdek kutatni a szörnyeteg tettei után, és egy napon rájövök, hogy én csináltam az egészet. Itt van a vége a dolognak. Negatív ez? Azt hiszem nem, inkább pozitív, figyelmezteti az embereket a maga művészi eszközeivel, hogy vigyázz, szörnnyé válhatsz te is! Más emberek szörnyévé. Ne tedd! Azt gondolom, hogy ezek a realitások a félelem és a szorongás körül." (Popper Péter)

A szorongás pszichológiai betegség, amely a félelmi rendszer maladaptív (rosszul alkalmazkodó) működésekként definiálható. Nyugtalanságérzet? Igen, mégpedig ha az élet minden területére átterjedhet, általános érzéssé válik, akkor lesz problémává.

Olyan ember ő, aki őszintén tudott élni, nem volt hibátlan, és tisztában van azzal, hogy az életműve alapján többet érdemelt volna, mint amivel rendelkezik. - Nem hibázhatok, ebben az állandó izgalmi állapotban élt. Sikerei voltak, bizalom vette körül, de a vezér szék viszont ingatag. Lejár a mandátum, és nincs tovább. Mégis élni kell. A tehetség fontos, utat talál, de a lehetőség nem az igazi. Nem tudja magát kiélni benne. Az egészségi helyzete romlik, nem csoda, hiszen mindennapi feszültségben, szorongásban élt évek óta. Ideges, nyugtalankodik, megvan a „felhúzottság” érzése, fáradékony, ingerlékeny, izomfeszültségekkel él, időnként a „gondolkodásképtelenség” jellemzi, csak mond valamit. - Generalizált szorongás (angolul generalized anxieti discorder, röviden GAD) alaptünete a folyamatos aggodalmaskodás, melyet különböző intenzitással, de állandó jelleggel kísérnek a szorongásos pszichés és testi tünetek. - Maga a szorongás elkerülése ördögi kört hoz létre, amely rövid távú megkönnyebbülésekkel állandóan táplálja magát, hosszú távon pedig rögzíti az általános szorongást, mindjobban beszűkíti az életteret.  Alkoholista lett, amit a fel nem ismert szorongásai okoztak. A család összefogott azért, hogy hozzásegítse az alkoholmentes élethez, ez a segítség mindig fontos, ha nincs, visszaesik. Szembeszökő hogy az aggodalmaskodás, idegesség, feszültség, nyugtalanság, alvászavar erősödött. Bármi kiválthatja nála a „mérget”. Nem akar vagy nem tud alkalmazkodni. Mitől fél? Mindentől, ami adódik, meg attól is, amit kitalál. Bajt szimatol, veszélyt érez, még a telefonokat is ellenőrzi. Van szívdobogásérzés, torokszorítás, gombócérzés, szájszárazság, izzadás, gyengeségérzés, gyakori vizelési inger, remegés, reszketés is. Hogy merészelik megzavarni a látogatók, a vendégek? Betörnek az életterébe, így élheti meg, nagyon ragaszkodik hozzá, vigyáz rá, még az is zaklathatja, aki szereti őt. Mivel a tévéhíradó megnézése megszokásból fakad, nem háborog, pedig „nincsenek” pozitív hírek (vagy csak kevés). A telefon, a levél zavarja, ez is lelki bezárkózásra utalhat.

A szorongás – a szervrendszerek működését összehangoló vegetatív idegrendszer egyensúlyzavarából eredően – különböző testi tünetekben is megnyilvánulhat. - Mivel Lacinak különféle szervi problémái is vannak, nem ismeri el, vagy nem tudja felfogni, hogy alapvetően a szorongásai miatt alakultak ki a betegségei. Változékony az állapota, hol jól lehet vele kommunikálni, hol fel van ajzva, nem hagyja, hogy más is beszéljen. A férfihiúság előjön, neki nincsenek régi sérelmei, félelmei, úgy érzi, hogy ami van, csak szervi baj, pedig nem így van. Nem kedveli a társaságot, bármi megzavarhatja a kedélyét, ha mások miatt kiesik a napi ritmusból, már akkor is szóvá teszi. Lehet, hogy meg tudja bocsátani magának, hogy nem volt képes a saját érdekeit képviselni, de a zavar is, mint lelki lenyomat, megmarad benne egy egész életen át, mivel félti a családját.

Negatív a gondolkodása: a pozitív élethelyzeteket lebecsüli, egy szövegből csak a negatívumot emeli ki, helytelenül gondolkodik önmagáról és bizonyos emberekről, nem veszi észre a pozitív dolgokat, bármi történhet, még negatívabbá teszi. Zavarja, ha valaki kimutatja az örömét, elmondja a pozitív élményét, vagy beszél az elért eredményeiről… Lacival nem könnyű, nehéz meggyőzni, nem valószínű, hogy a családtagokon kívül, bárkinek a segítségét elfogadná, még ha orvos is az illető.

A két leggyakoribb szorongásos zavar a pánikbetegség és a generalizált szorongás. A két kórkép tünetei között számos átfedés van.

„Hit és bizalom nélkül jön a pánik, a szorongás, a depresszió. Ám a szorongó vagy depressziós ember hallgatása mögött nincs csend. A viharok belül dúlnak és pusztítanak. A lélek viharai ellen tablettákat szedni – gyönge dolog.”(Popper Péter)

A hétköznapi életünkben bármi előadódhat, ami szorongást okozhat, és kísér bennünket, amíg valamilyen módon fel nem oldjuk.

A férfiak és nők amellett, hogy keresik egymást, küzdenek is egymással. Karinthy írta nagyon találóan: „Miért nem érti meg egymást a férfi és a nő? A férfi a nőt akarja, a nő pedig a férfit.”

A fiatalok félelmei felerősödnek, ha a párkapcsolatuk nem megfelelő, a reális félelmet irreálissá növelhetik. A lány főiskolára járt, jópofa, vidám nő volt az ismerőseim közül. Beszélt a fiúról, akivel együtt járt, meg a tanulmányairól. Jó élményeim voltak vele kapcsolatban. Mástól hallottam, hogy nagyon megváltozott. A párkapcsolata nem sikerült. Mintha a szorongás foglya lett volna, pánikolt, összesűrűsödtek a fóbiái. A vizsgái nem sikerültek. Befelé forduló lett. Sajnos a túlfeszített szellemi munka, (tanulás, vizsgák) szerelemvesztés és más kudarcélmények miatt az öngyilkosságba menekült.

Ha az ember csalódik, és nem tud túllépni rajta, akkor trauma lehet, márpedig ez is lehet a szorongás forrása. Vannak traumák, amire nem akarunk emlékezni, azt elfojtjuk, tagadjuk, magunkba zárjuk, de óriási teher a szervezet számára. Feri elvált. A szüleinél lakott egy darabig. Nem beszélt a fájdalmairól, de látszott rajta, hogy nem az, aki volt. Szégyelli, bántja a dolog. A jelek mindig jelen vannak és állandósulnak, ha egy ember válságba kerül. Feri a válás után nem láthatja a gyerekeit, ezzel is bünteti az exneje, de ő harcol, perli a helyzetet, ami évekbe került, de megnyeri a láthatást. Eközben az alkohol és a játékszenvedély csillapítja kedélyét. Új párkapcsolata beválik, mégis komoly egészségi problémái adódnak. Az ember legnagyobb drámája az egészség elvesztése.

Asszonysors: Bovaryné szürkének, egyhangúnak találja a házasságát. Szerelmes lesz, de a férfi nem méltó a bizalmára, és a következő sem. Annyira vonzza a testi vágy és a szórakozás, hogy a méltóságát is elveszíti. A kislánya sem érdekli annyira, hogy visszatérjen a családi tűzhelyhez teljes mivoltában. A társa elveszíti a doktori rangját, ez is eltávolítja tőle. Az asszony képes egy lapra feltenni a férje vagyonát, de rajtaveszt, és egyik „szerelmes” férfi sem segít. A szeretők őt unták meg, neki pedig a férje volt kevés. A negatív élményei elszaporodtak, feszültség és idegesség uralta, rémlátomások gyötörték, rosszullétek kínozták. Már hosszabb ideje érzi a veszélyt, a szorongást, a „személyfóbiája” (iszonyodik a férjétől) és a pánikérzése összeadódott, kilátástalannak tartja az életét és öngyilkos lesz. (Gustave Flaubert: Bovaryné)

Férfisors: Kálmán példája is mutatja, a férfi is lehet áldozat, ha beleviszik egy házasságba, amit nem fontolt meg. Kálmán nem elégedett a párkapcsolatával. A férfilélek is képes szenvedni, főleg a hiúsága szenvedett csorbát. Úgy érezte, hogy nem kapja meg azt a szeretetet, amit remélt, és így a kislányához sem tudott közel kerülni. Nem vette észre korábban, hogy nem illettek egymáshoz semmilyen tekintetben sem. Mit tehetett volna? Nem volt más kiút, kenyértörésre került a sor. „Párkapcsolati fóbia?” Igen. Szomorú sors a magány, de nincs más. A hiány is szorongást okoz, se vele, se nélküle szindróma. Valaki kellene, de nincs senki. Lehet ő professzor vagy bármilyen nagy ember, pár nélkül kilátástalan a helyzete, még akkor is, ha a szorongásait a szellemi alkotásaival csillapítani tudja.

„A szeretet akarat nélkül üres szentimentalizmus és krokodilkönny. Az akarat szeretet nélkül erőszak és kegyetlenség.” (Popper Péter)

Akik házasságban élnek (nem gondolnak a válásra), de náluk is megjelenhet a „szorongás”, ha a párjuk súlyosan megbetegszik, kevés lesz a pénz is. Nagy erő kell ahhoz, hogy a reális félelem ne nőjön irreálissá, a legtöbb ember pánikol ilyenkor, és idő kell ahhoz, hogy lehiggadjon és el tudja látni a feladatát. A munkanélküli társ legalább annyi gondot okozhat, ha nem tudja elfoglalni magát, félelmeit szorongássá fokozhatja, ő is megbetegedhet.

Ha van munkahely, de nem jó, az is lehet a „szorongás” forrása, mégis szembe kell néznünk önmagunkkal is, mi az, amiben én vagyok a hibás, és miben van más probléma?

Az agyszerkezet miatt is adódnak nehézségek, vannak férfias tulajdonságú nők, és nőies tulajdonságú férfiak, akik magzatkorukban több férfi vagy női hormont kaptak. Bármilyen nehéz tudomásul venni, de a nő is lehet versenytárs akármilyen szintű vezetői pozícióban.

A párok, az emberek szorongásai csillapodni fognak, ahogy finomodnak, szerethetőbbé érnek. (Ez egy idea, mégis lehetőség, ha a szeretet hatalmát már megtapasztaltuk.)

„A szeretet állandó kihívás. Nem pihenő, hanem mozgás, növekedés, együttműködés. Vagy harmónia van, vagy konfliktus, vagy öröm van, vagy bánat, de mindez elenyésző ahhoz a dologhoz képest, hogy két ember léte lényegéből éli át egymást. Nem azért, hogy meneküljenek önmaguk elől, hanem mert egyek önmagukkal. A kapcsolat mélységét mutatja az elevenség és az erő, ez az a gyümölcs, amiről a szeretet megismerszik.” (Erich Fromm: A szeretet művészete)

A cég című film (John Grisham regénye nyomán) a fiatal ügyvéd, a főhős rádöbben, hogy a munkahelye egy „pokolszervezet”, meghalnak munkatársak, (akik fontolgatják a kilépést,) és az ügyvédi kollektíva a rájuk bízott ügyeket a törvénysértő módon kezeli. Kénytelen megszervezni a védelmi hálózatát, két emberrel dolgozik együtt, de nem olyan egyszerű a dolga, hiszen szinte állandó szorongásban él (őt alakítja Tom Cruise, akin jól látjuk a félelmet, a verítéket). A felesége is el akarja hagyni. Szinte háborús feszültsége van a filmnek, Mitch az üldözött, nemcsak lelki értelemben. Őt üldözik a cégtől is, meg az FBI-tól is. A reális félelme irreálissá nő, mint a léggömb felfújódik, nagyon szorong, és önvédelemből öl. (A valóságban nem biztos, hogy ő győzött volna.) Igaz, hogy szélsőséges példa, de a munkahelyek sokszor lehetnek mumusok. Mire vagyunk képesek? Ha a pszihés ártalmak megnövekednek, a lelki bajok vonzzák a szervi problémákat is. A legjobb megoldás lenne segítséget kérni szakemberektől, pszichiátertől vagy pszichológustól.

„Mai életformánk egyik legnagyobb negatívuma a túlhajszoltság. Legtöbbünk életformáját az jellemzi, hogy sokkal több a tennivaló, ügyintézés, munkafeladat zsúfolódik össze egyetlen napunkba, mint amit nyugodtan, odafigyelve, derűsen elvégezhetünk. A maradékokkal terhelt esti kimerültség és nyugtalanság már előrevetíti hatását a következő napra.” (Popper Péter)

A pszichikus élményeink kihatnak a vegetatív működéseinkre. A szorongások, félelmi állapotok, gond, izgalmak, szellemi túlerőltetés, az érzelmi élet konfliktusai kóros tünetek forrásává válhatnak

„Orvosi szemmel nézve: ha a szorongásos zavarokat összefüggésében vizsgáljuk az átélt eseményekkel, azt látjuk, hogy a legáltalánosabb oka a biztonságérzet hiánya. (Most van oka, vagy nincs oka? – Kérdezhetné az ember, de ezek már a vizsgálatok eredményei.) Ennek lehetnek múltbeli, vagy jelenlegi okai. A múltbeli okok között szerepelhet az, ha valaki kiskorában nem kapta meg a figyelmet és szeretetet a környezetétől, amire az egészséges fejlődéséhez szüksége lett volna, és mivel érzelmileg nem tudott belekapaszkodni a környezetében élő felnőttekbe, nem alakult ki a biztonságérzete. Az is lehet, hogy sok veszteség érte az életében, tehát amikor éppen belekapaszkodott valakibe vagy valamibe, elvesztette azt. A jelenben pedig, ha egy ember talajtalannak érzi magát vagy egzisztenciáját nem  érzi biztosítva, könnyen merül bele szorongásba és később kialakul nála valamilyen szorongásos zavar. Ha úgy érezzük, hogy a dolgok csak történnek velünk és nem tudjuk befolyásolni életünk alakulását, kontrollképességünk nem működik, ez szorongást okoz. Ilyen helyzet pl. az, ha valamilyen testi betegségben szenvedünk és arról valamint a kilátásokról nem tudjuk a teljes valóságot. - A szorongás oldásának legjobb módja, ha informálódunk. Jogunk van ahhoz, hogy tisztán lássuk saját betegségünk természetét, a gyógyulás lehetőségeit, a kezelések értelmét és az esetleges mellékhatásait. Mindig törekedni kell arra, hogy orvosunktól szerezzük meg a szükséges információkat.

 A frusztráció is előidézhet szorongást. Ez azt jelenti, hogy valamire szükségünk van, egy célt szeretnénk megvalósítani, de akadályba ütközünk. Az akadály természete különböző lehet. Nézzünk meg egy olyan egyszerű példát, hogy valaki elhalaszt egy műtétet. Ennek több oka lehet: a főnöke nem engedi el a munkából. amíg be nem fejez egy sürgős munkát, és az orvosa elutazott, meg kell várni, míg hazajön, valamint az, hogy előbb le akar tenni egy vizsgát, mielőtt kórházba megy, mert fél a műtéttől (frusztráció akadályok miatt).

Vannak hétköznapi, enyhe frusztrációk (pl. előttünk megy el az autóbusz, nem kapjuk meg azt a fajta felvágottat, amit szeretünk, vagy elromlik a mosógépünk), és vannak nagy horderejűek (pl. csalódtunk valakiben, aki közel áll hozzánk, nem kapunk meg egy állást, vagy családi okok miatt nem tanulhatunk tovább). Szorongást elsősorban akkor vált ki frusztráció, ha úgy érezzük, hogy a helyzet feletti kontroll kikerült a kezünkből, csupa kérdőjel a folytatás. Más esetben a frusztráció dühöt, elégedetlenséget vált ki. A szorongás a fájdalom érzetét felerősíti és az elviselését nehezebbé teszi. - Kísérletileg előidézett fájdalmas ingert azok az emberek éreznek kellemetlenebbnek, akiket nem világosítottak fel a kísérleti inger ártalmatlanságáról, tehát félnek attól, hogy tartós károsodást okozhat náluk, azaz szorongásszintjük megemelkedik.” (Dr. Berghammer Rita. – Dr. Zsombók Terézia: Szorongás,depresszió)

A stressz és a frusztráció szinonimák, mindkettő valamiféle „gátoltságot” jelent, az egyik a cselekvést béníthatja meg, a másik a lelket, és mindkét fogalommal találkozunk a szorongásról szóló tanulmányokban.

A szociális fóbia (angolul social anxiety discorder, röviden SAD) lényege: zajos, zsúfolt tömegtől való félelem, azaz emberek jelenléte váltja ki a félelmet és tulajdonképpen „szituatív pánikroham” alakul ki. Túlzott félelem az emberekkel való találkozástól, nyilvánosságtól, mások által történő zavarba hozástól, megalázástól, kritikától, konfliktustól és a többi. Jellemző, hogy inkább idegen vagy kevésbé ismert és megbízható személyekkel áll szóba. A testi tünetek nagyon intenzívek: a remegéshez és dadogáshoz hasi fájdalom, izomfeszülés, hő - és hideghullámok, továbbá szájszárazság is társulhat.

2001-től ismerek egy fiút. A szülei elváltak, elég küzdelmes gyermekkor jutott neki. Anyja kényszerrel nevelte, nem vette észre, hogy beteg, szociális fóbiája volt (most is van). A nagyszülőknél (apai ágon) szeretett lenni, oda is került. Gyógyszeres kezelést kapott és pszichiáterhez járt. Magántanuló lett. Majdnem minden nap járt a mamájával könyvtárba, később már egyedül is. Többször beszélgettünk. Szeretett tanulni, de nem voltak jó jegyei, talán a biológia és az egészségtan állt legközelebb hozzá. Skizofrén volt, mégpedig határeset. Leérettségizett. Ahogy múltak az évek egyre kevesebb időm volt vele törődni, zokon is vette. Kinézett magának embereket, azokkal próbált beszélgetni, de nem sok sikerrel. Tanuló, ez a munkája. Már csak a nagymamája él. Mi lesz vele, ha magára marad?

Mire eljutunk a szorongástól a önbecsülésig, hosszú utat teszünk meg.

Mi minden válthat ki szorongást?

A gyermekkori sérelmek, hamis szülői vélekedések, a személyiségfejlődés egyenetlenségei, sebzettségünk, a sebzettségvezérelt élet, a hiánymotivált élet, a szeretet hiánya (szeretetmohóság), a téves meggyőződések, a kulturális nehézségek, az önbizalom hiánya…

A hiánymotivált, sebzettségvezérelt életből is van kivezető út. (Ha nem sikerül önállóan végigmenni a ezen az úton, lehetnek segítők is.) Legyen növekedésmotivált és teljességvezérelt az életünk! A személyiségünk minden rétege részt vesz ebben. A kapcsolataink összessége legyen működőképes! A teljes életút a meghatározó. Az egyetemes realitások hatnak.

A lelki jelenségek sajátosságai: tipikusan állati és emberi megnyilvánulások, - életjelenségek, magasabb szintű mozgásformákkal kapcsolatban jelennek meg (Pl. a látás pszichikus jelenségében a fizikai, kémiai, biológiai mozgásformák is jelen vannak.) és még az is ide tartozik, hogy a pszichikus jelenségek nem léteznek idegrendszer nélkül.

 

„Miért ismétli meg egy ember ugyanazokat a konfliktusokat, amelyekkel már kudarcot vallott számtalanszor? – Az EEG (az elektroencefalográfiás) vizsgálatok kimutatták, hogy különböző szellemi tevékenységeknél különböző elektromos hullámok keletkeznek (alfa-, béta-, gamma- hullámok). Átlagos embereket EEG-vel vizsgáltak, vagyis elvezették az agyukból az elektromos hullámokat, és a vizsgálatnak mondjuk tízedik percében váratlanul megszólalt egy zongora, tehát egy hanginger kapcsolódott be. Ha ezt sokszor ugyanabban az időben megismételték, akkor az agyban megjelent egy új, addig ismeretlen hullám, egy lassú hullám, ami azt jelentette, hogy az ember agya felkészült egy új inger megjelenésére, a zongoraszóra. Ezt elnevezték várakozási hullámnak. A várakozási hullámot ki lehet dolgozni sok ismétléssel – kivéve a gyerekeknél és a bűnözőknél. A gyerekeknél soha nem sikerült, mert a fejlődésében éretlen agynál ez nem működik. A bűnözőknél sem sikerült kidolgozni a várakozási hullámot, nem készülnek fel az elkövetkezendő konzekvenciákra. Infantilis elmaradás van? Az agykutatás ezt még nem tudja biztosan.”(Popper Péter)

Miért lenne fontos a bizonyosság? Ki lehetne szűrni ezzel a vizsgálattal a bűnözőt és a beteg, szorongásos embert.

 

Mitől van a szorongás? A tüneteket ismerik, de nem mindig találják meg a forrást, az igazit, a belső okot. Legtöbbször csak tüneti kezelés van és visszaeshet a beteg.

A tanulmányomat Popper Péter gondolataival zárom, szinte összefoglalja a mondanivalómat.

„Amikor te beteg vagy, a Föld is beteg. Amikor a Föld beteg, te is beteg leszel.”

„A félelem szüli a háborúkat, a rasszizmust, a „ki kit győz le” küzdelmet a házaspárok között, a barátságokat tönkretevő rivalizációt, sőt az istenfélelem szüli az ateizmust.”

„Meggyőződésem, hogy minden félelmi reakcióban és pánikban is kulcsszerepet játszik a képzelet. Erre persze nem én jöttem rá, hanem sok ezer évvel ezelőtt egy Epiktétosz nevű filozófus, aki felismerte, hogy nem a dolgok gyötörnek meg minket, hanem a dolgokról alkotott képzeteink.”

„A mi társadalmunk amúgy nagyüzemben állítja elő a kisebb-nagyobb mértékben lökött embereket, neurotikusokat, pánikreakciósokat, depressziósokat, mániásokat, vagy csak az olyan furcsa extravagáns lelkeket, akik nem találják helyüket az emberek között. Hát az állatokat miért kímélné?”

„Az életben vannak olyan helyzetek, amelyeket csak bizonyos keménységgel, néha kíméletlenséggel lehet elintézni. Sokszor attól való féltünkben, hogy kicsit keményebbek leszünk, fájdalmat okozunk, elodázzuk a döntést, ezzel súlyosabb helyzetet teremtve, amelyet már valóban kegyetlenül lehet megoldani.”

„Egy rosszul vezetett pszichoterápián vagy egy rosszul vezetett pszichoanalízisben, amikor … az emlékezésen kívül más nem történik, akkor egy önmagáról keveset tudó fóbiásból lesz egy önmagáról sokat tudó fóbiás. És az önmagáról keveset tudó szorongóból lesz az önmagáról sokat tudó szorongó.”

„Az önmegismerés és ezen keresztül mások megismerésének legnagyobb akadálya a félelem és a hiúság. Nem akarjuk látni és tudomásul venni, hogy mi van „lelki zsákunkban”.”

„Adódhatnak az életben olyan helyzetek,amikor az embernek jó egy időre egyedül maradnia, befelé szemlélődnie, elszámolni önmagával, valamiféle belső megtisztulást átélnie. Ez a lehetőség sohasem adatik meg annak, aki retteg ötpercnyi csendtől, magányosságtól is, aki, ha egyedül van egy szobában, azonnal bekapcsolja a televíziót, a rádiót, a magnót, mert nem tud háttérhangok, - képek nélkül élni.”

„A megváltáshoz nem elég egy megváltó, olyan ember is kell, aki hagyja magát megváltani.”

„Az élet nem arra való, hogy mindig jól járjunk. Az életbe bele kell férnie kudarcoknak, vereségeknek, újrakezdéseknek is.”

„Három fegyverünk van a szorongások ellen: a kapcsolatok teremtése, a szembeállás és a vállalt magány. Tudunk jóban lenni a világgal – ez a kapcsolatteremtés képessége. Tudunk nemet mondani arra, ami ellen erkölcsi érzékünk tiltakozik – ez a szembeállás képessége. Tudunk egyedül maradni, ha éppen arra van szükség – ez a vállalt magány.”

„Rosszul gondolkodik az, aki a külsőleg megvalósíthatót összetéveszti a belsőleg lehetségessel. Múltunkat elfogulatlanul vizsgálva egyértelműen láthatjuk, hogy bár sokféle út állt nyitva előttünk, mindig azt tettük és választottuk, amire belső lehetőségünk volt. Ezért nem lehet az életet „elrontani”.

 

Felhasznált irodalom

Szorongásos zavarok – Dr Bognár Gábor pszichiáter (NET)

1. Jonathan Davidson – Henry Dreher: A szorongás öt arca: Kiút a félelem fogságából - Alexandra K. 2003.

2. Pál Ferenc: A szorongástól az önbecsülésig - Kulcslyuk K. 2012.

3. Rober Sharpe: Hogyan győzzük le a szorongásunkat? A bevált "szorongásellenszer" módszer - Kinizsi K. 1998

4. Hová tűnt a nyugalom? Félelem, szorongás, pánik (Réz András) Fiáth Titanilla: Pánik és kultúra… Heller Ágnes: Félünk, szorongunk, de mitől? - Popper Péter: Lélekrágcsálók: a szorongás, a félelem és a pánik (Mesterkurzus: Az élet dolgai).- Saxum K. 2008.

5. Willi Butollo: A szorongás – erő - Európa K. 1996.

6. Arató Mihály: Mindennapi szorongásaink: A jó, a rossz és a gonosz: A félelemtől a fóbiákig – Grafit K. 2000.

7. Fritz Riemann: A szorongás alapformái – Háttér K.1998.

8. Berghammer Rita-Zsombok Terézia: Szorongás, depresszió.(Képzett beteg könyvek) - B+V Kiadó 2004.

9. Andrea M. Hesse: Árnyék a lelkemen–Kivezető út a depresszióból - Ursus Libris. 2006.

10. Selye János: Életünk és a stress – Akadémiai K.1978.

11. Dr Hárdi István: Lelki élet, lelki bajok – Medicina K. 1977.

12. Henrik Seyffarth: Lazíts és légy egészséges! Gondolat K.1972.

13. Popper Péter: Tűnődések napról napra – Saxum K.2010.

14. Anne Moir –David Jessel: Agyszex: Női agy – férfiész? – Gondolat K. 1992.

Akiben nem rak fészket a félelem...

A 44. gyermek című film: 1933-ban Észak-Ukrajnában több ezer ember éhen halt. 1945-ig több milliót ember megöltek Szovjetunióban, de a második világháborúban, Berlinben is harcoltak és elestek katonák. Több millió gyerek maradt árván. A thrillel kellékei uralják a filmet, képről képre sötét, feszültséget keltő, mintha mindig több történne, mint amennyit látunk.1953-ban a titkosrendőrség egyik tehetséges ügynökének, Leo Dimitrov életén keresztül láthatjuk a sztálini világot Moszkvában. Félelemben tartják az embereket. Leo egészséges szellemű ember, utánajár a dolgoknak, jó képességei megvédik a félelemtől. A felesége megvádolása kémkedéssel és a gyermekgyilkosságok igazságtalan lezárása, feléleszti harcos énjét. Meg akarnak szabadulni tőle, vidékre helyezik, de ő nem hagyja abba a kutatást, a gyermekgyilkosságok egy gyilkosra utalnak, sorozatgyilkosra. (Pedig mindig elítéltek egy ártatlan embert, gyermekgyilkosság vádjával.) Leo-t a felesége segíti és a háttérben ott van a tábornok, az új főnöke, mégis szinte reménytelen a küzdelme. Az igazsághoz bizonyítékok kellenek. Üldözik, elfogják, de megszökik. Rátalál a bizonyítékokra, a gyilkosra, de az ellenlábasa is utoléri. Ökölharccal minden megoldódik? Majdnem minden. Megvan a bűnöző, született egy hős (Leo ellenlábasa) és ő pedig túlélte az egészet. Átrendeződött az élet? Igen. A családi béke várt rá és új feladatok. Leo küzdelme nem volt hiábavaló. – Akiben nem rak fészket a félelem, csak az tud élni igazán.

-

csurdu - Balogh Márta

Csodagyerek (amerikai krimi, 2010)

Csodagyerek című filmet rokoníthatnám, hasonlónak érzem, mind a mondanivaló, mind a szerepek tekintetében „A másik én” című filmhez, még úgy is, hogy az egyikben férfi (Sean) a másikban nő (Erica) esetéről van szó. Mindketten átélnek egy olyan traumát, gyilkosságot, amit nem tudnak elfelejteni, és a rémképek, a szorongás, az érzékenység mássá teszi őket, kívülállók lesznek…Érzékenyen reagálnak mások fájdalmára, szorongásaikat úgy próbálják legyőzni, hogy felkészülnek a harcra, az igazságosztó szerepét játsszák. Sean valóban csodagyerek, mind fizikailag, mind szellemileg, és kitűnő tanuló a gimnáziumban, főiskolára készül. A könyvei, a sokoldalú érdeklődése minden idejét leköti, nagy energiával törekszik arra, hogy igazságot szolgáltasson anyja emlékének, mindennél fontosabb számára az igazságkeresés. Ebben a filmben is megvan a kivételes képességű nyomozóval való jó kapcsolat, de mások is „melléállnak.” Itt is önbíráskodásról van szó, mégpedig éppen azért, mert nincs bizonyíték, a jog pedig tehetetlen a profi gyilkosokkal szemben. Az ember szinte azt érzi, hogy ennek a filmfolyamnak az örvénye, még őt is, a nézőt is magával akarja rántani... - Van menekvés az örvényből? Igen, ha az örvény megszűnik, megtisztul a folyam, a tehetség pedig kitartással párosul. 

A kilencéves Sean és az édesanyja jól megértik egymást, leginkább a komolyzene a közös érdeklődési területük, de az apjától fél. Az apa iszákos, kegyetlen ember, bántja a feleségét, meg a gyereket is. A környék is elég rossz hírű. Az egyik sötét estén az autójuk meghibásodik, leállnak, az apa elmegy segítséget kérni, az anyát pedig meggyilkolják a fiú szeme láttára. Az apa meghazudtolja a kisfiút a rendőrségen, pedig ő tisztán látta és hallotta a gyilkost. Mit érezhetett, apja iránt? Tizenhét évesen látjuk újra, az apjával él, a villanegyedben, aki már nem iszik. Még mindig csodagyerekként tartják számon. "A tizenhét éves, brooklyni kamasz még mindig képtelen megnyugodni, és főleg megbocsájtani."  Larry Childs börtönbe kerül, Sean őt nevezte meg gyilkosnak kilencévesen, és megkeresi a módját, hogy ez a férfi is megbűnhődjön a tettéért.

-

csurdu - Balogh Márta

Hozzászólás

A másik én (amerikai-ausztrál thriller) A film a képzelet játéka, de a valóságban is megtörténhet ilyen eset. -  Mi történik Erica Bain-nel, aki egy szép estén boldogan sétál a párjával és a kutyussal? Néhány pillanat alatt a huligánok beléjük kötöttek, agyonverték a jövendőbelijét, és maga is magatehetetlen lett, több hétig volt kómában, de a kórházban visszatalált az életbe. Hazatérve érezte, hogy már nem az az ember, aki korábban volt. Most már nem nappal járta az utcákat, hanem éjszaka, nem tudott pihenni. Erica Bain egy rádió munkatársa, akinek „Utcamesék” címen értékes műsora volt, de a baleset miatt sokáig nem foglalkoztatták. 

A trauma megváltoztatta a személyiségét, önbíráskodó lett, igazságosztó, aki a rossz embereket  elteszi láb alól.

"Neil Jordan rendező figurái általában a sorsuk által terhelt emberek, akik hasztalanul dacolnak a fátummal." (NET)

Hogy tudott talpra állni azután, hogy a szeme láttára agyonverték a párját? – kérdezte Mercer nyomozó.

Sehogy – válaszolta Erica.

Az emlékezetében visszatérő képek a tragédiák jelenetei...

Erica megjelenése nem változott, sőt barátkozott, a nyomozó bizalmat  ébresztett benne, akit jó embernek tart.

Erica másik énje, még a maga számára is idegen. Többször meg is fogalmazza (az  én meghalt, és ő él, az idegen), hadakozik ellene, nehezen viseli, szenved tőle. Fel akarja adni magát a rendőrségen, de nem jár sikerrel, nem értik, mit akar.

Segítség, gyógykezelés kellene neki...

-

csurdu - Balogh Márta

Hozzászólás

Lehetetlen, Számkivetett, Csillagok között, Philips kapitány, Az amerikai mesterlövész, Jupiter felemelkedése, Jack Reacher, 8. Nikita, Útvesztő, Jurassic World, 11. Összeesküvés elmélet mind a tizenegy filmben szerepet játszik a szorongás, talán a Csillagok között és Jupiter felemelkedése című filmben kevésbé hat. 

Az "Összeesküvés elmélet" című filmben: Jerry hallucinált, nem tudott ellene tenni, munka közben is előfordult. (Tudjuk, hogy kísérleti alany volt, mindenféle szerekkel módosították az agyi kapacitását. Negatív élethelyzetek és negatív késztetések senkire sincsenek jó hatással. Egy valódi, állandó, üldözöttkénti helyzetből ki tudna ép ésszel megmenekülni?) Időnként dadogott.

Saját tapasztalatom: Dunaújvárosban 1976-ban történt. Hazafelé mentem. A hátam mögött szólt valaki. Hátra fordultam. Egy fiatal férfi jött felém, hosszú, kócos hajú, torz arcú volt, vérbe boruló szemmel.  A rossz érzéstől szinte megugrottam, futni kezdtem. "Ha nem állsz meg, megöllek!" - kiabálta, de én már hazaértem. Kimentek megnézni a férfit, de már nyoma veszett. Aznap este még egy rendezvényre el kellett mennem, de nem egyedül mentem, elkísértek.

Csak a mostanában többször látott filmekre utalok, de a Gázláng (amerikai thriller, rendező: George Cukor, író: Patrick Hamilton
és a Hitchcock filmek egyértelműen a félelemre, szorongásra épülnek. 

Ha valakit állandóan üldöznek, ép ésszel el tudja viselni? 

-

csurdu - Balogh Márta

Hozzászólás

Amerikai mesterlövész

Chris apját kemény fából faragták. aki vadászott, A fiát már gyermekkorában magával vitte vadászni. Nem birkaembert, nem is farkasembert, hanem olyan embert akart nevelni a két fiából, akik megszerzik a zsákmányt,és megvédik azt, akit bántanak a farkasok, és természetesen a hazájukat is, hiszen olyanoknak kell lenniük, mint amilyenek a juhászkutyák. Chris népszerű, ügyes fiatalember volt, rodeózott is, sikereket ért el. Amerikát támadás érte, készülődött a megtorlásra. Az amerikai katonákat Irakba vezényelték, többek között Chris is részt vesz a háborúban, mégpedig legendás mesterlövészként. A felesége, a kisfia majd a kislánya nem sokat látja a férfit. Chris öccse is bevonult katonának, de látszott rajta, hogy nem neki való feladat. A háborús viszonyok között, az állandó halálveszély miatt a katonák megváltoznak, negatív személyiségjegyek ütköznek ki rajtuk, gyötrődnek, szorongnak, agresszívan viselkednek, nehezen alkalmazkodnak… Hat hét helyett Chris évekig harcolt az iraki háborúban. A katonák nehezen tudják feldolgozni a háború okozta traumákat. Az elesetteket hősként temették el, de a család, a barátok örökre megsínylették az elvesztésüket. A katonák személyisége megváltozik a háborúban és hazatérve sem képesek mással foglalkozni, mint a katonatársaikkal, a veteránokkal, egymást próbálják segíteni. A férj hazatérése boldoggá tette a feleségét és a gyerekeit, már nem kellett aggódni az életéért, nem volt halálveszélyben. A család igyekszik támogatni a Christ, a férjet, az apát, ő is próbál beilleszkedni a békés otthonba, de kell neki a „feladat” is. Feltűnt az utolsó filmjelenetben, hogy az asszony hosszasan nézett a férje után, nagyon lassan csukódott az ajtó, ami olyan érzést kelthet a nézőben, hogy valami szörnyű fog történni. Chris tragikus véget ér és nem is a háborúban, hanem miközben megpróbált segíteni egy veterán katonának, elsült a puska és megölte őt. - Chris áldozat lett, pedig hős volt.

"A poszttraumás stressz, amely a katonákat sújtja szörnyű pszichológiai hatást gyakorolva rájuk, nagyon kemény betegség, ez nem egészséges élet, lélek. Lehet az őket ért vegyi hatások, szerek alkalmazása miatt kialakult pszichózis eredménye, vagy az átélt szörnyűségekkel járó betegség. Akár az emberölés (még akkor is, ha az a háborúban történik) cselekedete is okozhatja a gyengébb lelkű ember esetében." (csurduwebmester)

 

 

-

csurdu - Balogh Márta

Hozzászólás

„A bezártság, korlátozottság érzése szorongást jelent. A szorongással szemben egyetlen eszköz van: ha korlátainkat tágítjuk, mégpedig úgy, hogy az addig került érzéseinket bebocsátjuk magunkba.” (Thorwald Dethlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez)

 

„A stresszreakciók oldásában, a krónikus szorongás leküzdésében, az önértékelés növelésében a meditáció hatékony eszköz. - A meditáció a tudatállapot szándékos megváltoztatása bizonyos gyakorlatok és rituálék révén. A hagyományos formái a távol-keleti jógából (a hindu valláson alapuló eszmerendszerből) és a kínai-japán zen buddhizmusból származnak. – A meditáció hatására relaxált állapot jön létre, a szervezet működésének egyfajta csökkenése következik be, nyugalmi szint áll be. A légzés lelassul, a szívritmus csökken, a vérkeringés stabilizálódik.

Megnyitó meditáció során a személy elméjének megtisztításával új élmények felé fordul. A koncentrációs meditáció során a tárgyakra, szavakra vagy eszmékre való igen aktív odafigyelésből ered a hatás: kellemes állapot, intenzívebb érzékelés, a külső ingerek kizárása, lelki nyugalom, béke. A transzcendentális meditáció (TM) a meditáció modernizált, világias formája, amelyet képzett oktatók tanítanak szerte a világban.

A relaxációs tréning a meditációhoz hasonló belső állapot létrehozását szolgálja, misztikus élmények nélkül.” (Keményné dr Pálfi Katalin: Alapozó pszichológia) 

-

csurdu - Balogh Márta

Szorongás - arousal (az agykéreg aktivációja, izgalmi szintje)

Mi a szorongás? Érzelem, ami lehet egészséges és beteges, egészségre ártalmas.

"Az érzelmeknek nagy jelentősége van az emberré válásban, A személyiség fejlődésében, a viselkedés szervezésében, az értelmi működésben, az emberi kapcsolatokban és az egészség megőrzésében is. – Az érzelem szó latin eredetű, közismert megfelelője az emóció. A kifejezés a latin motio (mozgás) szóból az „e” előtaggal (el-) elmozdulást jelent. Azt érzékelteti, hogy az érzelmekkel az elmozdulás, a cselekvés úgyszólván együtt jár. (Az emóciónak a motivációval való alapvető kapcsolatát a hasonló eredetű és hangzású szavak is mutatják.)

"Az érzelmek és a motívumok szorosan összetartoznak, egyaránt aktiválják és irányítják a viselkedést. Az alapvető különbség közöttük az, hogy a motívumok belülről aktiválódnak, az érzelmek viszont kívülről irányítottak. Az érzelmeket alapvetően a környezeti hatások, a külső események váltják ki.

Emóció és a motiváció között nem könnyű a különbségtétel. Van olyan tudós, aki egyazon folyamat két oldalának fogja fel a két jelenséget. Eszerint az érzelem állandó összhangban van a szervezet belső motivációs bázisával, és mintegy tájékoztat  bennünket, sőt (az érzelemkifejezéseken keresztül) másokat is róla. (Urbán, 2001.)"

"Arousal: az agykéreg aktivációja, izgalmi szintje, EEG-vel mérhető. A szorongás az arousalt fokozó érzelem. A közepes erősségű szorongás serkent, a teljesítményt javítja. Ezt nevezzük facilitáló (serkentő) szorongásnak. A nagyfokú szorongás viszont túl magas arousalt okoz, ezáltal a fizikai és szellemi teljesítményt egyaránt gátolja, a szorongó egyén teljesen „leblokkolhat”. Ezt nevezzük debilizáló (butító) szorongásnak."

-

csurdu - Balogh Márta

Hozzászólás - szorongás és stressz

„Mi a stressz? Élettani képesség… az az élettani képesség, amely lehetővé teszi a szervezet folyamatos alkalmazkodását. Mit biztosít? Biztosítja a külső és belső ártalmak elleni védekezést.

A stressz szempontjából mindegy, hogy a szervezetet érő hatás kellemes vagy kellemetlen, csupán az számít, mennyire veszi igénybe a szervezet alkalmazkodókészségét. Például egy szerettünk halálhíre, majd a hír hamis voltának kiderülése egyaránt stresszként hat ránk! (Selye, 1976)

A szervezetre nézve káros vagy kellemetlen következménnyel járó hatásokat a szakirodalomban distressznek nevezik, megkülönböztetve a szervezet számára szükséges stressztől. „A stresszmentes állapot a halál” – állítja Selye. (Selye, 1976, 30. o.)

A továbbiakban azonban – a hétköznapi szóhasználatnak megfelelően a stressz kifejezés alatt a káros, kellemetlen, distesszhatásokat értjük.

Fokozatok a stresszben? A stressznek három fokozata a vészreakció, az ellenállás és (a túlságosan erős, vagy hosszan tartó ártalom esetén) a kimerülés.

A kiváltó tényezőket stresszoroknak, az ezekre adott válaszokat stresszreakcióknak nevezzük.”

Stresszorok: traumák, befolyásolhatatlan események, bejósolhatatlan események, próbatételek, belső konfliktusok. 

Mi a trauma? Az emberi tapasztalat határán kívül eső, megrázó esemény, amelyre nem lehet felkészülni és nem kivédhető. Minek nevezné ezeket? A természeti katasztrófákat, a háborúkat, a merényleteket, a nemi erőszakot, súlyos balesetet, egy szerettünk elvesztését stb. ? A háború és a többi is micsoda? Trauma!

Melyek azok a befolyásolhatatlan események? Amelyek ellen nem tehetünk semmit… Befolyásolhatatlan események – súlyos betegség, haláleset, munkahely elvesztése vagy akár az, hogy közlekedési dugóba kerültünk… Minél inkább érezzük, hogy a helyzet ellen nem tehetünk semmit, annál stresszkeltőbb. Befolyásolhatatlan esemény!

Tűzoltás? Mentés? A kiszámíthatatlan szülő, házastárs, pedagógus vagy főnök?Melyek (ezek) a bejósolhatatlanabb események? Amire nem számíthatunk... Bejósolhatatlan-megjósolhatatlan (nyelvérzék szerint)? Bejósolhatatlan események – ha számítunk valamire, még ha befolyásolhatatlan is, kevésbé stresszkeltő, mint a váratlan, kiszámíthatatlan esemény. A kiszámíthatatlan (bejósolhatatlan) helyzet állandó készenlétben (alarmreakció) tartja a szervezetet, amely hamar kimerül. Bejósolhatatlan esemény!

Szereplés? Felvételi vizsga, munkahelyi interjú? Azok a helyzetek, amikor produkálni kell. Válás? Munkahely elvesztése? Amikor a megváltozott körülményekhez alkalmazkodni kell. Próbatételek? Igen, próbatételek, olyan helyzetek, amelyek képességünket, tudásunkat, énképünket teszik próbára, és azzal fenyegetnek, hogy kudarcot vallunk, kialakított énképünk sérül. Próbatételek!

Belső konfliktusok? Az intimitás iránti igény kontra a magány szükséglete, vagy az érzelmek nyílt kifejezésének vágya kontra a társadalmi előírások betartásának szükségessége. Belső konfliktusok- összeegyezhetetlen célok vagy cselekvések között választani kell, vagy az egyszerre fellépő ellentétes szükségletek és motívumok lehetnek a belső konfliktus forrásai. Belső konfliktusok!" (Stresszorok: kiváltó tényezők.)

A stresszre adott leggyakoribb reakció a szorongás. A szorongás tartós, bizonytalan félelemérzet, amelynek okával nem vagyunk tisztában, s ezért nem is tudunk ellene tenni. Ilyenkor az aggódás, feszültség érzése keríti hatalmába a személyt, rossz előérzete van, félelmet érez, vegetatív reakciói felerősödnek – izzadás, remegés, pirulás és hasonlók –, gyakori az alvászavar, az emlékezés és a koncentráció zavara.

A szorongás pszichológiai betegség, amely a félelmi rendszer maladaptív (rosszul alkalmazkodó) működésekként definiálható. Nyugtalanságérzet? Igen, mégpedig az élet minden területére átterjedhet, általános érzéssé válik, akkor lesz problémává.

Természetesen él az egészséges szorongás is, mint a drukk, de a beteges szorongások egyre inkább jelen vannak az életünkben, példa rá többek között a generalizált szorongás (GAD), a szociális fóbia (SAD) meg többi, a kényszeresség (kényszeres zavar)…

Vannak viták a tudósok (pszichológusok, pszichiáterek, szakírók) között is, hogy mi is tartozik a beteges szorongások közé.

A stresszreakciók: szorongás…a katasztrófaszindróma, agresszió, (agresszió személyre: düh, harag, „bűnbakképzés” , agresszió tárgyakra: vandálkodás, vandalizmus, rombolás) a „tanult tehetetlenség” ( fásultság (apátia), lehangoltság (depresszió), amelyet a cselekvés hiánya, tehetetlenség követ. ) A tartós stressz kognitív károsodásokat is okozhat, mégpedig: 1. a figyelmi koncentráció zavara, emlékezeti zavarok, a gondolatok összerendezésének zavara 2. céltalan cselekvésmintákhoz való merev ragaszkodás, képtelenség az ésszerű megoldások keresésére (pánikreakció) 3. gyermeki viselkedésmintákhoz való visszatérés, amelyek nem felelnek meg a helyzetnek (regresszió)

(Keményné dr. Pálffy Katalin: Alapozó pszichológia, Nemzeti tankönyvkiadó, 2006.)

-

csurdu - Balogh Márta

Hozzászólás

Ez a mondat kimaradt a tanulmányból:

Az irodalom és a művészet is táplálkozhat a valóságból, mégis más, de a szorongáshoz vezető utat érzékletesen bemutatják.

„Az érzelmek az egyéni állásfoglalást is kifejezik a világ jelenségeivel kapcsolatban, következésképpen legbensőbb énünket jellemzik. Ezért az érzelmeket csakis az egész személyiség életének, sorsának, az őt ért környezeti hatásoknak viszonylatában lehet helyesen értelmezni.” (Pszichológia tankönyv pedagógusok számára)

„Jakobszon szerint: „ Az érzelem lényege az az emocionális viszony, amely az ember  s egy meghatározott tárgy vagy a jelenségek egy meghatározott köre között létrejött. Az érzelem mindig a valóság ilyen vagy amolyan tárgyára (jelenbeli, múltbeli, művészi ábrázolásra stb.) irányul.”

"Az érzelmeknek igen jelentős szociálpszichológiai összefüggései vannak. Egy-egy cselekvésnél az előző tapasztalatok alapján mintegy „anticipáljuk” a pozitív vagy negatív érzelmekkel járó tevékenységet. Az emóciók spontán „kiélése” az értelmi és akarati tényezők, társadalmi szabályozottság következtében alakul (félelem, agresszió). Az érzelmek cselekvésre késztető, motiváló  szerepe  alapvető." (Pszichológia tankönyv,  szerkesztette: Geréb György)

 

-

csurdu - Balogh Márta

Hozzászólás

.

Fókuszban a lélektan, hiszen a lelki jelenségek, a lelki sajátosságok, a példaként vett életsorsokban közrejátszanak. Az ember maga, a személyisége kérdőjelekkel terhelt valóságában is megmutatkozik.

A pszichológia (görög eredetű szavak, a pszyché és a logos összetétele) tükörfordításban: lélektan.

Melléknevek, amelyek a jelzős szószerkezet jelzői: lelki, pszichés, pszichikus + mentális (elmebéli, szellemi lelki).

A pszichológia: a jelenségek meghatározott csoportjával, a lelki jelenségekkel foglalkozik, ezek pedig: az érzékelés, az észlelés, a megfigyelés, az emlékezés, a képzelet, a gondolkodás, az érzelem, az akarat. Lelki jelenségekkel minden normális és egészséges ember rendelkezik.

Mi van előbb az érzékelés vagy az észlelés? – kérdezte valaki tőlem. Genetikailag (fejlődéstanilag) az érzékelés az elsődleges, tapasztalatilag azonban az észlelés. (Megismerési folyamatok)

Az érzékelés az egyes tulajdonságok visszatükröződését jelenti, az észlelés pedig az érzékileg adott tárgy vagy jelenség tudatosulása.

A lelki jelenségek sajátosságai: tipikusan állati és emberi megnyilvánulások, - életjelenségek, - magasabb szintű mozgásformákkal kapcsolatban jelennek meg (Pl. a látás pszichikus jelenségében a fizikai, kémiai, biológiai mozgásformák is jelen vannak. . Az észlelt egész nem azonos a részek mechanikus összegével. Az ember tájékozódik, felfogja a környezetéből érkező ingereket (fényt, szint, hangot…) alkalmazkodik… (A valóság legmagasabb szintű mozgásformái az emberi társadalom mozgásformái.) és még az is ide tartozik, hogy a pszichikus jelenségek nem léteznek idegrendszer nélkül. A lelki jelenségek kettős természetűek két vonatkozásban is: a. érzékleteink, emlékképeink egyszerre reálisak és eszmeiek. b. Egyszerre szubjektív és objektív jellegűek.

A központi idegrendszer károsodása a lelki élet elváltozásait vonja maga után (tanulásképtelenség, értelmi fogyatékosság).

Agyvelőnket ért erőművi behatásra, ütésre, rázkódásra, hosszabb-rövidebb ideig tartó öntudatlanság, eszméletveszteség, emlékezetkiesés állhat be.

Azok az anyagok, amelyek a központi idegrendszerre hatnak, a pszichikus működéseket is befolyásolják. Az ún. élvezeti szerek (dohány, kávé, tea) hatása közismert: izgatják az idegrendszert, átmenetileg növelik a pszichés tónust, az éberséget. Az alkohol és az éter mámoros hangulatot idéz elő. Más anyagok, pl. a hasis, a meszkalin, a marihuána, a heroin hallucinációkat, érzéki csalódásokat váltanak ki. Megállapították, hogy az alkohol izgató hatását rövidesen gátlás váltja föl: beszűkül a tudat, meggyengül a gondolkodás és az emlékezés, romlik az érzékelés teljesítménye, zavart szenved az érzékelés, a mozgáskoordináció, megnyúlik a reakcióidő.

Szervezetünk egységes egész. Így organikus állapotaink kihatnak pszichikus megnyilvánulásainkra. A betegség, legyengülés, láz a pszichikus  működésekben is zavart idéz elő. Máskor a levertség, bágyadtság vagy éppen túlzott ingerlékenység jelzi a kóros szervi elváltozásokat. Közismert a szervi szükségletek, állapotok hatása a lelki életre (éhség-nyugtalanság, jóllakottság-bágyadtság, tompaság, pihentség-fogékonyság, frissesség, fáradság-csökkentő felfogás, szexuális szükségletek hatása stb.).

Az agyvelő vérellátásának csökkenését ájulás, rosszullét, míg növekedését szellemi frissesség, élénkség követi.

Az endokrin folyamatok is komoly kihatással lehetnek lelki életünkre.

„Az endokrin rendszer a belső elválasztású mirigyek rendszere. Bár nem igazán kézzelfogható, mégis szervrendszernek tekinthetjük, hiszen egy központ által irányított "egységek" hálózata, amelyek kommunikálnak egymással. Az "egységek" a belső elválasztású, azaz endokrin mirigyek, a kommunikáció pedig az általuk termelt hatóanyag, a hormonok útján zajlik." (NET)

 Ha a hipofízis valamilyen okból elpusztul, a pszichikus élet szintje csökken. közönyösség, tunyaság mutatkozik.

"A hormonrendszer irányító központja a hipofízis, azaz az agyalapi mirigy, ez a babszemnyi szerv. A hipofízis szoros kapcsolatban áll a hipotalamusszal, amelyet az endokrin működés karmesterének is szoktak nevezni, hiszen ez a legfontosabb kapcsolattartó az agy, az idegrendszer és az endokrin rendszer között. – A hipofízis szabályozza a honmontermelést." (NET)

"Endokrin mirigy a koponyaalapon elhelyezkedő agyalapi mirigy, a nyakban található pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigyek, a hasüregben elhelyezkedő hasnyálmirigy és mellékvese, valamint a nemi mirigyek vagy gonádok (férfiakban a herék, nőkben a petefészkek.)" (NET) A pajzsmirigy hormontermelésének fokozódására  ingerlékenység, élénkség, az érzelmi élet végletes hullámzása, fáradékonyság stb. jellemző. Elégtelen működése esetén e tünetek ellenkezőjét tapasztaljuk: csökken az érdeklődés és tettvágy, lanyhul a figyelem, lassul a gondolkodás stb.

A pszichikus élményeink viszont kihatnak a vegetatív működéseinkre. a szorongások, félelmi állapotok, gond, izgalmak, szellemi túlerőltetés, az érzelmi élet konfliktusai kóros tünetek forrásává válhatnak.

A pszichikus tartalmak jellegét, milyenségét és forrását a személyiség és a külvilág tevékenységben megnyilvánuló kölcsönhatása határozza meg.

A lelki jelenségek további specifikus jegye sajátos, kettős természetük két vonatkozásban is. Először abban az értelemben, hogy érzékleteink, emlékképeink egyszerre reálisak és eszmeiek is. Reálisak, mert az objektív valóság egy-egy mozzanatát tükrözik, ugyanakkor nem azonosak magukkal a valóságmozzanatokkal, azoknak csak képmásai. Másodszor abban rejlik kettős természetük, hogy a lelki jelenségeink egyszerre szubjektív és objektív jelenségek. Minden lelki jelenség egy konkrét alanyhoz kötött, aki átéli azokat. E szubjektív átélés azonban kettős kötődéssel objektív: objektív mint pszichikus valóságmozzanat, mely további megismerés tárgyává tehető, és objektív azért is, mert maga az objektív valóság egy mozzanatát tükrözi.

Mi a lelki jelenségek funkciója? A lelki jelenségek legfőbb funkciója az egyre tökéletesebb alkalmazkodás. Olyan pszichológiai alkalmazkodás, amellyel egyrészt hozzáigazodik a környezetéhez, másrészt átalakítja környezetét. E funkciójukat a lelki jelenségek egyrészt a cselekvés és tevékenység irányításával, másrészt a valóság visszatükröződésével valósítják meg. E két funkció kölcsönhatásban van egymással. A visszatükrözés, a megismerés javítja a tevékenység irányításának színvonalát, ugyanakkor a magasabb szintű tevékenység, szabályozás megjavítja a tükrözés, a megismerés feltételeit.

A pszichológia tárgyát vizsgálva, eddig a lelki jelenségekről volt szó (érzékelés, észlelés, emlékezés, képzelet, gondolkodás, érzelem, akarat). Az általános pszichológia e jelenségek általános törvényeit kutatja. Úgy jár el, mint a fiziológia , amely az egyes élettani jelenségek (légzés, emésztés, vérkeringés) általános törvényeit kutatja, ahogy azok minden embernél végbemennek.

Az emberek azonban különböznek egymástól. Ha a lelki élet bonyolult összetevőinek számtalan variációját vesszük alapul, megállapíthatjuk, hogy nincs két egyforma ember. Pl. minden ember emlékezik, gondolkodik, érez, akar stb.,vagyis ugyanazokkal a lelki jelenségekkel rendelkezik, de az egyik ember jó emlékezetű, éles eszű, mély érzelmű, erős akaratú, a másik rossz emlékezetű, nehéz felfogású, felszínes érzelmű és gyenge akaratú. Vagyis az is a pszichológia tárgyát képezi, hogy az általános törvényszerűségek hogyan nyilvánulnak meg az egyes embernél.

Azokat az egyéni eltéréseket, amelyek a lelki jelenségek konkrét megnyilvánulásaiban mutatkoznak meg, lelki sajátosságoknak, tulajdonságoknak nevezzük. Ezek a következők: adottság, rátermettség,  hajlam, érdeklődés, képesség, tehetség, temperamentum, jellem.

A pszichológia: a társadalomban élő embert, annak biológiailag is meghatározott lelki jelenségeit, személyiségét és tevékenységét vizsgálja, ezek törvényszerűségeit kutatja.

A pszichológia tárgya egyben kijelöli a pszichológia feladatait is az elméleti kutatások és a gyakorlati alkalmazás terén egyaránt.” (Pszichológia.- Tankönyvkiadó, 1976.)

A pszichológia a lelki jelenségek és a viselkedés tudománya.

Miért érdekes a pszichológia? Ahány "tudós" ember, annyi tapasztalat, mégis hozzásegít ahhoz, hogy minél jobban megismerjük magunkat is.

 

-

csurdu - Balogh Márta

Hozzászólás

A példákat a valóságból, a filmekből és az irodalomból  vettem.

 

Az irodalomjegyzék is beszédes.

 

Úgy érzem, hogy nem fog unatkozni az, aki elolvassa a tanulmányomat.

 

Üdvözlettel: Csurdu Balogh Márta

-

csurdu - Balogh Márta