Alkotmányunk Ünnepe

"István királyunk sírját 1038. augusztus 20-án - szentté avatásakor - nyitották fel a székesfehérvári bazilikában, s az egyház azóta is ezt a dátumot tartja ünnepként. Mindazonáltal attól fogva, hogy 1818-ban Ferenc császár

megengedte Szent István Budán őrzött kézereklyéjéneka budai Várhegyen történő ünnepélyes körülhordozását, messze földön híressé váltak a budai István-napok. 

Ez az esemény terebélyesedett a XVIII. század végén országos méretűvé. Ezeken az ünnepnapokon az ünnepi asztal ékessége volt az új lisztből készült kenyér, s az aratók mulatságát még inkább színesítette a nyáron névnapjukat tartó Istvánok ünnepe is. 

István király törvényeivel a keresztény tanításokat az állam minden alattvalójára kötelezővé tette. Nevéhez tíz egyházmegye megszervezése kötődik, ezek élén érsek, illetve püspök állt. A keresztény tanítás a királyság legszilárdabb bázisává, a megtelepült társadalom mindennapi életének megtartó erejévé vált. A kitűnő hadviselő és belső ellenfelein győzedelmeskedő, erőskezű uralkodó 1038-ban ­a történészek becslése szerint ­63 éves korában hunyt el. 

45 esztendővel később VII. Gergely pápa Istvánt és fiát: Imre herceget, a szentek sorába iktatta. A magyar nép erre az időpontra 1083. augusztus 20-ára ­évszázadok óta kegyelettel emlékezik. Államalapító Szent István ünnepe, amely a hagyomány szerint egyben az új kenyér napja ­ nemzeti ünnep. Az Országgyűlés döntése értelmében 1991-től augusztus 20-a a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe is, és az új kenyéré. 

1949 és 1989 között a Magyar Népköztársaság Alkotmányának hivatalos állami ünnepe. 

A Kárpát-medence magyar törzseit vagy fegyverrel, vagy békés úton hajtotta uralma alá, a lázadásokat pedig leverte. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből létrehozta az egész Kárpát-medencére kiterjedő keresztény magyar államot, és az ezer éves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Ő szervezte meg a magyar keresztény egyházat, nevéhez fűződik a tudományosság magyarországi kezdete is. Magyarországon minden év augusztus 20-án I. István király szentté avatásának napját ünnepeljük. 

A szentté avatás alkalmából Szt. László emeltette ki Szt. István maradványait a székesfehérvári sírból. Hartvik legendája szerint az exumáláskor az uralkodó jobb kézfejét épségben találták. Történelmi tény, hogy az erekje őrzésére Szt. László megalapította a benedekrendi szentjobbi (berettyói) apátságot.

A török uralom alatt a Szent Jobb Boszniába került, ahonnan keresztény kereskedők váltották meg. István kézfejét ekkor a ragúzai dominikánusok kolostorában helyezték el. Több mint kétszáz évig őrizték ezen a helyen anélkül, hogy Magyarországon tudtak volna az ereklye hollétéről. Csak Mária Terézia uralkodása idején derült fény a Szent Jobb “titkos" lelőhelyére. A királynő az ereklyét előbb Schönbrunnba, majd Budára vitette. Őrizetét udvari plébánosára: a zsigmondi prépostra, valamint az angol kisasszonyok főnökasszonyára bízta. A szent ereklye számára a magyar püspöki kar 1862-ben nemes fémekkel és kövekkel ékesített ereklyetartót készíttetett. A Szent Jobbot a budapesti Szent István bazilikában őrzik. " (NET)

Kölcsey Ferenc: Himnusz - A magyar nép zivataros századaiból.

Isten, áldd meg a magyart

Jó kedvvel, bőséggel,

Nyújts feléje védő kart,

Ha küzd ellenséggel;

Bal sors akit régen tép,

Hozz rá víg esztendőt,

Megbűnhődte már e nép

A múltat s jövendőt!

 

Őseinket felhozád

Kárpát szent bércére,

Általad nyert szép hazát

Bendegúznak vére.

S merre zúgnak habjai

Tiszának, Dunának,

Árpád hős magzatjai

Felvirágozának.

 

A tartárjárást követő reménységesebb időkben keletkezett, latin nyelvű himnusz-krónikás ének magasztalta így Szent Istvánt.

"Ím eljött az áldott új nap

zengő üdvös ünnepe

szent királyunk-Istvánunknak!

Míg tart e világ heve,
örvendjen, ki őáltala
lőn Urunk örököse
s érdeméből nyeri vala,
hogy a mennynek részese ..."

 

Faludi Ferenc:

Szent István királyhoz

1.
Dicső István, nagy királyunk,
Téged ég s föld magasztal,
Téged tisztel kis országunk,
Első szent urának vall.   

2.
Tőled vette fényességét,
Méltóságát, érdemét,
Koronája ékességét,
Hitit, kincsét, mindenét.

3.
Elbujdostál, megkerestünk,
Áldott légyen a szent ég!
Országunkba bévezettünk,
Szivünk örömében ég!

4.
Drága kincsünk, feltaláltunk:
Magyarország, vigadozz!
Itt van, kit óhajtva vártunk,
Ezer áldásokat hoz.

5.
Ime a te reménységed,
Inségedben ide nézz:
Isten után erősséged,
Mególtalmaz ez a kéz.

6.
Megvigasztal minnyájunkat,
Hatalmunkban vastagit,
Megtágitja országunkat,
Végig megtart, bóldogit.  

7.
Budán nyugszik; Buda vára,
E szentséget megböcsüld!
Atyja után, nem sokára,
Biztat az ég: Imrét küld. 

8.
István mellett itt lész fia,
Megtestesült angyalunk,
Megszerzi ezt két Mária,
Égi s földi asszonyunk.

 

Augusztus 20-ról eszünkbe jut Szent István, az államalapítás, az új kenyér, az alkotmány és a Szent Korona ünnepe.

 

Vörösmarty Mihály: Szózat

Hazádnak rendületlenűl

Légy híve, oh magyar,

Bölcsőd az s majdan sírod is,

Mely ápol s eltakar.

 

A nagy világon e kivűl

Nincsen számodra hely

Áldjon vagy verjen sors keze:

Itt élned, halnod kell.

A történelem felidézése, a hagyomány ápolása fontos a mai életünkben?  A nevelőink és a szülők példáján múlik,  hogy telítődik-e  lelkünk  az ünnep lényegével, a katarzissal, amely múltunk-jelenünk megértésében gyökerezik.

 

Szent István idézet

"Tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség."

/Szent István/

Forrás: M.S. = Facebook

-

csurdu - Balogh Márta

Emlékezünk...

A történelem felidézése, a hagyomány ápolása fontos a mai életünkben?  A nevelőink és a szülők példáján múlik,  hogy telítődik-e  lelkünk  az ünnep lényegével, a katarzissal, amely múltunk-jelenünk megértésében gyökerezik.

Augusztus 20-ról eszünkbe jut Szent István, az államalapítás, az új kenyér, az alkotmány és a Szent Korona ünnepe...

-

csurdu - Balogh Márta

István a király...

István, a király: Szörényi Levente és Bródy János zenés műve

„Az István, a kírály rockoperát 1983. augusztus 18-án mutattuk be először a budapesti Városliget Királydombján. A szabadtéri színházi bemutató alapján készült el a Nemeskürty István vezette stúdióban a játékfilm, amely 1984-ben került közönség elé. A hét szabadtéri előadást százezer ember látta, a filmet kétmillióan tekintették meg.2008-ban emlékezünk az ősbemutató 25. évfordulójára. Kivételes pillanatokat éltünk át együtt, hiszen az előadásban közreműködők és a nézők serege akkor és ott, elválaszthatatlan közösséget alkotott. Ritka művészeti-közéleti katarzis volt ez, hiszen nem csupán egy kirobbanó sikerű produkció született: a bemutató az akkori magyar közélet jelentős eseményévé is vált.Negyedszázad elteltével, ha véletlenül összetalálkozom valamelyik közreműködővel - a színészektől kezdve, a táncosokon és a díszletépítőkön át az egykori nézőkig -, olykor könnyes szemmel emlékeznek. Az ősbemutató főszereplői maguk is legendává váltak, elválaszthatatlanul egybeforrtak szerepükkel. Ki ne azonosítaná Istvánt Varga Miklóssal, Koppányt Vikidál Gyulával, Tordát Deák Bill Gyulával, vagy éppen Laborcot Nagy Feróval?Úgy gondoltam, hogy ezen a kerek évfordulón, az újkori divattá vált történelemhamisítások kiigazítása végett - nyomtatásban is megjelent, ellenőrizhető információk, levelek és egyéb hozzáférhető dokumentumok segítségével - be kell mutatni az érdeklődők és az utókor számára is a rockopera keletkezésének, valamint a bemutatót követő útjának valós történetét, minden előzetes várakozást és képzeletet felülmúló sikerének összetevőit.Kérem, tartsanak velem ezen a sajátos időutazáson, emlékezzünk együtt az István, a király bemutatásának 25. évfordulójára! Koltay Gábor” Azóta eltelt néhány év...

"A rockopera főhősei az első magyar király, István, aki az országot a keresztény Európába integrálta, és a törzsi-nemzetségi kötelékekhez ragaszkodó, az ősi tradíciókat őrző-védelmező Koppány. Az országba Gizellával érkezett lovagokat és papokat  Asztrik apát vezeti István és a kereszténység pártján, Laborc és Torda táltos pedig Koppány mellett sorakozik fel a békétlen magyar főurakkal együtt. Géza halála után Koppány ősi szokás szerint feleségül kéreti Saroltot és át akarja venni Géza örökét. Véres összeütközésre kerül sor, amelyben István seregei győznek. Bár Réka, Koppány kereszténnyé lett leánya méltón el akarja temettetni apját, Sarolt ragaszkodik az elrettentő példastatuáláshoz, így Koppányt felnégyelik. István magányosan vívódik a rá váró feladatok súlya alatt, de vállalja sorsát. Az 1000. év decemberének 25. napján királlyá koronázzák." (NET)

 

"Az opera alapkonfliktusa a Géza fejedelem halála után kialakult történelmi helyzet, István és Koppány összecsapása. Míg Koppány az ősi hagyományokat, a függetlenséget akarja megvédeni, addig István felismeri, hogy országának a keresztény vallásra, szövetségesekre van szüksége ahhoz, hogy önálló állami létének alapjait megvethesse.
István messzebb látott kortársainál. Felismerte, hogy a hatalom minden terhével és ellentmondásával együtt is teljesíteni kell a történelem parancsát. Béke és biztonság kell, országépítés kell, jobbat és többet kell adni az önnön érdekeit nem mindig felismerő népnek, amely az idegen befolyástól a nemzet önállóságát, a hajszálgyökerek elvesztését félti, a nyugati birodalmi rendszerbe való beolvadástól félti a magyarságot."

-

csurdu - Balogh Márta