lírai szösszenet, vers

warning: Creating default object from empty value in /home/csurdu/public_html/modules/taxonomy/taxonomy.pages.inc on line 33.
szépirodalmi szösszenet és vers kategória

Lélekbontó (líra), gondolatok

csurdu: Lélekbontó

Ha az élet sok háborgás,

Mint a lelked, hasonmás.

Olyan leszel, mint a szél,

Hol előtűnsz, hol elmész.

Hol a lélekbontó napsugár?

Takarja őt a felhőtánc.

 

Siet az ősz (líra), gondolatok

Csurdu: Siet az ősz

Nem zavar senki, csak az ősz.

Jön az ősz, jön az ősz,

Esősírás hangzik, 

Az ablakot verdesi, 

Villámokat szór szét. 

Dörög az ég, sötét,

Nem tudok aludni.

Vallomás (líra), gondolatok

Csurdu: Vallomás

Sosem hittem volna, hogy találkozunk mi még. 

Kerültük egymást, mégis egymásba botlottunk.

Mentem az utcán, az ablaknál álltál, vonzottál.

Messziről is megérezlek, tudtam, hogy csak te lehetsz.

Igézet (líra), gondolatok

Csurdu: Igézet

Sorsparancsnak nagy a hatalma,

A kezemből minden kiesett,

A testemet nem birtokoltam,

Csak álltam-álltam, álltam-álltam,

Szerettek, öleltek, csókoltak.

 

Szerelemre várva (líra), gondolatok

Csurdu: Szerelemre várva

Mi az, ami fogva tartja?

Elgyengült kéz, mindent kiejt,

Érzésvihar gyöngíti el.

Nem tud enni, nem tud inni,

Közelben ül szerelmese.

Szem a szembe kapcsolódik,

A szárnyas idő nem áll meg,

Hogy – élsz (líra), gondolatok

Csurdu: Hogy – élsz

Ha bánat ér, mesélj,

A lélek lebeg, mondd el!

Hogy benned él, hogy jó neked,

Hogy úszol a hangok színén,

Hogy fájhat – élhet – remélhet,

Van a hangnak zenéje,

Sóhaj (líra), gondolatok

Csurdu: Sóhaj

Várja még, legyen perce mohos!

Szárnyát csapdossa, fénybe omol.

Odaér akkor is, fényesen ragyog.

Óhajos sóhajjal szívéhez hajol.

 

Szerelemháló (líra), gondolatok

Csurdu: Szerelemháló

Az érzések szövevénye

Életünket behálózza.

Forgolódunk a hálóban,

Mint a halak a fogságban.

 

Amíg együtt tart az érzet,

Hozzám beszél (líra), gondolatok

Csurdu: Hozzám beszél

Hozzám beszél a szél is, meg a felhő.

Hozzám beszél a föld is, meg az eső.

Hozzám beszél a táj is, meg a fenyő.

Hozzám beszél minden, meg az erdő.

Ráadás (líra), gondolatok

Csurdu: Ráadás

Szívében nem a Marslakó él,

S nem is hallja, hiába beszél.

Az ő füle bensőből megél.

Embert hall, nyitódik, nem henyél.

Tér-idő hangolja, az beszél,

Tartalom átvétel