Csurdu: Élesztő

Élesztem szóval,

bizalommal.

Élesztem jóval,

nyugalommal,

Élesztem szívvel 

hatalommal.

Élesztem, mert

jó, ha van.

Csurdu: Fél évszázad

Társak voltunk, megmaradtunk, még itt vagyunk, ballagunk. Tovább, tovább!

Ötven évnyi tarisznyánkat cipeljük tovább. Tovább, tovább!

Csurdu: Szavak
 
Nem tudnám neked elmondani.
Miért is mondanám?
A szavak után járni,
Mindig is mostohám.
Olyan, mint olyan cipőt húzni,
Hogy lábamat sem bírnám.
Olyan, mint tűzbe belenyúlni,

Csurdu: A jólétért  

(Példabeszéd)

Fohászkodunk a jólétért.

Fogadkozunk a jólétért.

Alapozunk a jólétért.

Építünk a jólétért.

*

Csurdu: Anyák napjára

Anya lelke tárva - nyitva.

Anya lelke zárva-csukva.

Kinyithatom - becsukhatom,

Ahogy éppen jónak látom.

Tulipános gyöngyvirágom,

Csokros kezem neked szánom.

Csurdu: Föl – alá 

Lendül a mérleg,

kileng a nyelve,

majd helyreáll megint.

Fogóddz a szélbe,

röpít az égbe,

és elejt, ha megint.

Csurdu: Csillagom, csillagom

Kerek az ég alja,

Magas az égboltja,

Sötétje, homálya

Oldódik a fényben,

Csillagok fényében,

Csillagos mezőben.

Keresem, kutatom

Csillagom, csillagom.

Meg is találom,

Csurdu: A föld árnyéka

Ahol a víz az úr, ott vízben áll a föld.

Ahol a hő az úr, ott kiszárad a föld.

Az ember pedig ide-oda röpköd,

Ide kap, oda döf, hisz övé a föld.

Csurdu: Fogyatkozik

A csodálatos hajkorona

egyre inkább fogyatkozik.

A színe már őszbe játszik,

nem is tudni, hogy milyen volt.

Ráncosodik már az arca,

nehezebben lépked.

Hol van már az ifjúsága,

Csurdu: Legyek a Tied is!

Csurgó város – legyek a Tied is!

Dunaföldvár – legyek a Tied is!

Dunaújváros – legyek a Tied is!

Pusztaszabolcs – legyek a Tied is!

Magyarország – legyek a Tied is!