Csurdu: Vigaszul  

A megsebzett fának elszáradt mindene

Ne locsold – hiába, elszáradt örökre.

Az újat ültesd el, ápold és neveld fel,

Ne pusztuljon benned, magja a szépségnek!

Csurdu: A szeretet ünnepére 

Szárnya nőtt a fénynek, szárnya nőtt a szívnek,

Ünnepnapra hangol minden emberi lény.

Karácsonyi fények, fényjátékok fénye

Csurdu: Könnyű annak

Könnyű annak, aki sír,

Ki tudja mutatni a fájdalmát.

Könnyű annak, aki ír,

Ki tudja írni magamagát.

Könnyű annak, aki kő:

Simára csiszolódik, érlelődik, 

Csurdu: Virtuska 

Iszonyú nagy energia lappang egy kis testben,

Szerteárad számlálatlan energia rendben.

Minden egyes folyamathoz  kétszer annyi a löket, 

Ennek aztán eredménye, szenvedélyes a lénye.

Csurdu: Rajt a rajtja

Horizontja magasan van,

Szeme zuhan át alatta.

Fej, fej mellett, rajt a rajtja,

Célja viszi, célja hajtja,

Rajt a rajtja, rajt a rajtja.

Csurdu: Gaia lánya

Nem mondtál semmit,

Mégis tettél.

Csillagokkal kereskedtél,

A Naptól is vámot szedtél,

Eget - Földet vállra vettél.

Csurdu: Ha egyszer jönnél

Ha egyszer jönnél,

Már nem szeretnélek.

Fekete szemed –

Már nem bűvölne el.

Lágy, meleg hangod

Már nem érdekelne.

A szépséget benned –

Csurdu: Bizalom

Fenséges ember

képében áll előtte

mindenik ember

Olyan szavakat

ért hozzá, meg érlel meg,

mint a bizalom.

Gyermekbizalom  – 

Csurdu: Nyitjuk az embert

Nem vártalak, mégis jöttél.

Ha már jöttél, miért mentél?

Várhattál rám, megéreztem.

Utat adtam, utat tettem.

Érezd a vágyam, legyél mellettem,

Csurdu: Létjog

Húzd meg magad darazsak fészkében,

Bújj közéjük, kapaszkodj más bőrébe!  

Szívj és csípj, hisz ez a létjoga

Minden darázs és kullancs fajtának.